Az adatvédelmi hatóság feje tökéletesen színt vallott a Pegasus-botrányban. Nem a lebuktatottak, a megfigyelést végzők a hibásak, hanem akik ezt felfedték és nyilvánosságra hozták. Óriási bajban a magyarországi demokrácia megmaradt morzsái is.
A Társaság a Szabadságjogokért jegyzete rámutat a legfőbb bajokra.
- Sajtótájékoztatót tartott az adatvédelmi hatóságot vezető Péterfalvi Attila a Pegasus-ügyben: elmondta, hogy megvizsgálta, a titkosszolgálatok maradéktalanul megfelelnek-e a kifejezetten rájuk szabott törvényeknek, és arra jutott, hogy igen.
- A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy az adatvédelmi hatóság nem látja el az alapvető funkcióit és képtelen arra, hogy fellépjen a jogsértő megfigyelések ellen.
A jelentés szerint a hatóság csak azt vizsgálta, hogy a Pegasus-szal végzett megfigyelések megfelelnek-e a törvényi kereteknek, a megfigyelések jogalapja pedig minden esetben hiánytalanul megvan – holott a jogsértés éppen abban áll, hogy a megfigyelések szabályozása parttalan, az elrendelésük pedig a politikailag elkötelezett igazságügyi miniszter hatásköre.
Az adatvédelmi hatóság mint jogvédő szerv feladata nem az lenne, hogy megállapítsa, hogy minden le van-e papírozva (így például engedélyezte-e az igazságügyminiszter a megfigyelést vagy sem), hanem annak vizsgálata, hogy a megfigyelés szabályozásának egésze nem sért-e alapjogokat. A megfigyelést páratlanul széles körben lehetővé tevő, és az újságírói forrásvédelemre fittyet hányó törvények betartásának vizsgálatából ugyanis sosem fog kiderülni, hogy sérült-e a magánszférához való jog és a sajtószabadság. Épp ezek a szabályok okozzák az alapvető jogok sérelmét. Persze az is fontos egy jogállamban, hogy a formai szabályokat megfelelően betartsák, de amikor azok jogellenes állapotot konzerválnak, a tartalmi vizsgálat nélküli ellenőrzés csak színjáték. Ebben a színjátékban működött most közre az adatvédelmi hatóság.
Egy érdemi vizsgálat során Péterfalvi Attila nem hagyhatta volna figyelmen kívül, hogy a magyar szabályozásról az Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, hogy rendszerszinten jogsértő. Egy valódi vizsgálat azt sem intézhette volna el egy mondattal, hogy az újságírókra (és más, a megfigyelés szempontjából különösen érzékeny csoportokra) a törvény szerint nem vonatkoznak más megfigyelési szabályok, mint bárki másra. Az újságírók esetében ugyanis különösen fontos lenne, hogy független szerv engedélyezze a megfigyelést, hiszen könnyen fény derülhet a forrásaikra, amivel a sajtószabadság egyik alapvető feltételének számító forrásvédelem kerül veszélybe. Ez a szempont fel sem merül a jelentésben.
A hatóság szereptévesztése abban nyilvánul meg a legvilágosabban, hogy a Pegasus-botrányt leleplezőkkel szemben kezdeményezett büntetőeljárást. Azokat büntetné meg, akik felhívták a figyelmet a visszaélésszerű megfigyelésekre, ahelyett, hogy magával a visszaéléssel szemben lépne fel. Az újságírói forrásokat akarja megbüntetni egy olyan ügyben, ami épp az újságírói források védelmének hiányáról szól.
A vizsgálat eredménye bármennyire felháborító, sajnos nem meglepő. Mi továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel, Magyarországon és külföldön is fellépünk a Pegasus-ügy áldozatainak érdekében. Mindezek nyomán egyszer talán majd az adatvédelmi hatóság is betölti alkotmányos rendeltetését.
