A jegyzőkönyv szerint a testület 14:1 arányban szavazta le Varga Zs. András javaslatát, aminek hátterében nehéz lenne nem meglátni a politikai szándékot. Ez azonban most nagyon mellé ment.
Decemberben Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke írt nyílt levelet Áder Jánosnak, Kövér Lászlónak és Orbán Viktornak címezve, az ellenzék terveire reagálva. „Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok” – írta. A levelét támogatta később a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa is.
Varga most egy hasonló nyilatkozatra akarta rávenni kollégáit, és ezt szorgalmazta a szintén jelenlévő Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Répássy Róbert államtitkár is. Lajtár azzal érvelt, hogy ebben a helyzetben ”a hallgatás is egyfajta állásfoglalás látszatát keltheti”, míg Répássy azt mondta, „az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont és nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje”.
Volt olyan bíró, aki azzal utasította ezt el, hogy tartózkodniuk kell minden olyan állásfoglalástól, „amely esélyt adhatna a politikai térbe kikerülve olyan értelmezéseknek, amelyek kétségbe vonhatnák a bírók pártatlanságát és függetlenségét”, más arra emlékeztette a Kúria elnökét, hogy maga Orbán is blöffnek nevezte az alkotmányozási terveket. Egy harmadik bíró azt mondta, hogy az OBT akkor sem adott ki nyilatkozatot, amikor politikusok a „börtönbizniszt” emlegetve a bírókat is kritizálták, mert nem érezték ezt elég közvetlen sérelemnek az igazságszolgáltatás függetlensége ellen.
