Az ember okozta klímaváltozás bizonyíthatóan megváltoztatja a Föld éghajlati rendszerét, és veszélyezteti számos élőlény, köztük a mi élőhelyünket is. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) már régóta figyelmeztet az emelkedő hőmérséklet következményeire. Az IPCC helyzetjelentéseiből azonban nemcsak az éghajlatváltozás tudományos alapjait, következményeit és kockázatait ismerhetjük meg, hanem azokat a javaslatokat is, amelyekkel az emberiség enyhítheti azokat.
A Föld jege olvad
Legyen szó jégtakarókról, gleccserekről vagy örökfagyról (permafroszt): a Föld jege világszerte olvadásnak indult.
- A Jeges-tenger az elmúlt 30 évben jégtakarójának mintegy felét elvesztette, ami azt jelenti, hogy a tenger 2050-re – nyáron – teljesen jégmentes lehet. Jelenleg valami hasonló történik a grönlandi és az antarktiszi jégtakaróval is.
- Közben fogynak a gleccserek, mára számos kisebb gleccser tűnt el a Föld felszínéről. A nagyobb gleccserek, mint például az alpesi gleccserek, az iparosodás óta átlagosan tömegük közel felét veszítették el.
Az olvadó jégtömegek egyik legnagyobb kockázati tényezője az északi-sarkvidéki permafrosztnál érzékelhető: Körülbelül 1,8 billió tonna szén van ott megkötve. Ha a talaj felolvad, ez a mennyiség metán formájában szabadul fel, és mivel a metán körülbelül 34-szer olyan hatékony, mint a szén-dioxid, az üvegházhatás hatalmas mértékben megnövekszik, amely a hőmérséklet további emelkedését vonja maga után.
A légkör magas hőmérséklete ráadásul felmelegíti az óceánt, ami azt jelenti, hogy az kevesebb CO2-t képes elnyelni. Ez pedig szintén tovább melegíti a légkört, nem beszélve arról, hogy a melegebb tengerek lelassítják a jet streamet (futóáramlás) is, azt az erős szelet, amely körbefújja a Földet. Ez kedvez a nemkívánatos időjárási szélsőségek, például a hetekig tartó hőhullámok kialakulásának is.
A tengerszint folyamatosan emelkedik
Az olvadó jég közvetlen következménye a tengerszint emelkedése – nemcsak az olvadékvíz miatt, hanem azért is, mert a víz melegedés hatására kitágul. Ezt bizonyítják a legújabb mérések is, mely szerint 1880 óta a tengerszint 20 centiméterrel emelkedett. Jelenleg 10 év alatt 3,2 centiméteres emelkedést figyelhetünk meg, ami akut veszélyt jelent a tengerparti régiókban élő emberekre: az otthonaikat elöntheti a víz, és tartósan lakhatatlanná válhatnak. Ha a tengerszint tovább emelkedik, a víz még beljebb nyomulhat a szárazföld belseje felé. Igaz ez akkor is, ha a Föld más régióiban éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk.
Egyre szélsőségesebb időjárást figyelhetünk meg világszerte
A globális felmelegedés sok helyen más jellegű szélsőséges időjárási eseményeket okoz.
- Elég csak arra gondolni, hogy Magyarországon idén már október elején is havazott, de nem ritka, hogy tavasszal, húsvét környékén is leesik a hó, míg télen szinte semmi.
- A Föld bizonyos régióit viszont óriási aszályok sújtják, amelyek vízhiányhoz, terméskieséshez és erdőtüzekhez vezetnek.
- Megint más helyeken a heves csapadékot követik egyre gyakrabban évszázados árvizek, amelyek hatalmas pusztítást okoznak.
Mindezek a jelenségek az ökoszisztéma nagy mértékű károsodását mutatják.
Veszélyben a Föld ökoszisztémája
Belátható, hogy a hőmérsékletváltozás következtében az élőhelyek is megváltoznak: sok faj nem tud megbirkózni a gyors fejlődéssel, és csak vándorlással tud alkalmazkodni az új helyzethez. A globális felmelegedés miatt olyan fajok, mint például az arany varangy, már bizonyítottan kihaltak.
Az éghajlatváltozás ökoszisztémákra gyakorolt hatásait a tenger korallzátonyain lehet a leginkább látni. A korallok nem tudják megváltoztatni a helyüket, így ki vannak szolgáltatva a hőmérséklet-ingadozásoknak. Ha a hőmérséklet meghalad egy kritikus értéket, a korall kilöki a benne élő szimbiózisban élő algákat. Ennek hatására kifehéredik – és végül elpusztul.
A teljes cikkért látogasson el az Ökopolisz Alapítvány oldalára!
