Milyen volt Miskolc elmúlt két éve? – A miskolci önkormányzat válaszol

Megosztás

A napokban ünnepelte két éves évfordulóját Veres Pál és a Velünk a Város ellenzéki összefogás annak, hogy győzelmet arattak a miskolci önkormányzati választásokon. Ennek apropóján kerestük meg a városháza sajtóosztályát, értékeljék az eltelt időszakot.

– Hogy látták akkor és most a városvezetés kihívásait? Mi volt, ami a vártnál nehézkesebben, és mi volt, ami gördülékenyebben ment, mint amire számítottak induláskor?

A 2019-es választások idején az elsődleges kihívásnak azt tekintettük, hogy visszaadjuk az emberek önkormányzatba, önkormányzatiságba vetetett hitét, hiszen akkor igen markánsan érezhető volt egyfajta kiábrándultság az akkori városvezetéssel szemben, amelynek elsősorban talán a helyi emberekkel folytatott párbeszéd hiánya, a miskolciak akaratának rendszeres és módszeres figyelmen kívül hagyása állhatott a hátterében.

Aztán rögtön a választás után jött a Covid-világjárvány, az első lezárások, a karantén időszaka, ami nemcsak Miskolcot és Magyarországot, hanem az egész világot megrengette és megviselte. Ilyesmire senki nem volt felkészülve, hiszen ehhez hasonló pandémiával a spanyolnátha óta nem kellett szembesülnie az emberiségnek.

A lezárások miatt komplett városi cégek kényszerültek leállni a turisztikai, a kultúra, a szolgáltatóipar területén. Zárva maradt a színház, a fürdők, elmaradtak a turizmusból származó bevételek, és ezt az amúgy is nehéz helyzetet tovább súlyosbították a kormányzati elvonások, a parkolás ingyenessé tétele, miközben a védekezés költségeihez – fertőtlenítő szerek vásárlása és kiosztása a szociális és idősgondozó intézményekben, óvodákban, bölcsődékben, maszkok beszerzése és kiosztása lakosságnak – érdemi segítség nem érkezett.

Mindeközben pedig az is kiderült, hogy az előző városvezetés súlyos örökséget hagyott maga után, csaknem üres kasszával, milliárdos kötelezettségvállalásokkal, egy a működésképtelenség határára sodort tömegközlekedési vállalattal, és még hosszan sorolhatnánk.

Így az elsődleges cél nem lehetett más, mint a világjárvány és a megörökölt nehézségek közepette megőrizni a város működőképességét. Ez rengeteg munkával és olykor kényszerű intézkedésekkel járt, de végül sikerült, hiszen a város mindezek ellenére sem omlott össze.

– Hogy élte (éli) meg a városvezetés a pandémiát?

Nehezen, ahogy mindenki más is, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. A város erőn felül teljesített ebben az időszakban, az elsők között igyekeztünk kedvezményekkel, a bérleti díjak megfelezésével, a terasz- és a drosztdíjak elengedésével segíteni a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, kidolgozni számunkra az internetes felületen keresztül történő értékesítés, megjelenés lehetőségét, a lakosságnak pedig az elsők között osztottunk saját forrásokból beszerzett maszkokat, egy olyan időszakban, amikor azok még hiánycikknek számítottak. Erre csak az első hullám vége felé kerülhetett sor, ugyanakkor ezek a maszkok jó szolgálatot tehettek a miskolciaknak a második és a harmadik hullám idején, amelyek utólag igazoltan sokkal súlyosabbak lettek, mint az első, karanténos időszak.

Nekünk ezekben az időkben az volt az elsődleges célunk, hogy megvédjük a miskolciakat, ezért volt érvényben itt az ország egyik legszigorúbb közterületi maszkviselési szabályozása, ezért osztottunk maszkokat, tettük ingyenessé a tömegközlekedést az egészségügyben és például a gyógyszertárakban dolgozók számára, ezért ülésezett folyamatosan a helyi operatív törzs, és ezért sikerült saját forrásokból és felajánlásokból védőfelszereléseket és fertőtlenítő szereket eljuttatnunk a már említett intézményekbe. És mindezek közepette a város is működött, sikerült elkerülni a rendkívüli helyzet, az elmaradó bevételek és a kormányzati elvonások ellenére is az összeomlást.

– Hogy alakult a viszonyuk a választópolgárokkal az elmúlt időszakban? Sikerült megfelelő kommunikációs csatornákat kialakítani?

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a városvezetés és a város lakói között folyamatos, kétoldalú kommunikáció működjön. Ezt szolgálják a választókerületi bejárások, ahol a képviselők és a város vezetői személyesen járják végig az adott városrészeket, első kézből szerezve információkat a problémákról, a megoldásra váró gondokról, közvetlen párbeszédet folytatva a környéken élőkkel.

De ugyanezt a célt szolgálják azok a lakossági és civil fórumok is, amelyeken a különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban kérjük ki a miskolciak véleményét. De említhetnénk a civilek bevonását is a városházán folyó munkába a különböző munkacsoportokon, irodákon, kabineteken vagy éppen a közösségi gyűlésen keresztül. Nyitott városházát hirdettünk, és ehhez tartjuk magunkat. Fontos megemlíteni egy kiváló kezdeményezést, amely a vidéki nagyvárosok közül elsőként Miskolcon jöhetett létre, ez a Közösségi Gyűlés. Ezen ötven, véletlenszerűen kiválasztott miskolci vehetett részt, képviselhette a város lakóit, mondhatták el véleményüket környezetvédelmi témában.

– Hogy haladnak az előző városvezetés által befagyasztott, majd két éve valamelyest újraindított civil szervezettekkel való együttműködések?

A jelenlegi városvezetés kiemelt célja a civilek minél szélesebb körű bevonása a város működésével kapcsolatos munkába, döntések meghozatalába. Minden nagyobb beruházással kapcsolatban – Y-híd, Otthon téri egészségház, Vadaspark kapuja – kikértük és meghallgattuk a civilek és a lakosság véleményét, és amennyiben volt lehetőség ennek fényében változtatásokra az adott projekt esetén, akkor azokat a változtatásokat sikerült is elérnünk.

Így történt ez például a Vadaspark kapujának esetében is, ahol a civilek kérésének megfelelően sikerült megmenteni az eredeti, régi kaput, vagy az Otthon téri egészségház esetében, ahol egy egyszerű áttervezéssel sikerült megmenteni csaknem 20 fát a tervekben szereplő parkoló áthelyezésével.

Sok esetben azonban ezek a már elfogadott, és az elfogadásuk előtt a civilekkel, a lakossággal nem egyeztetett projektek, nem tesznek lehetővé nagyobb változtatásokat, mivel azok esetén sokmilliós támogatás-visszafizetésekre kellene számítani.

Az önkormányzatnál egyébként több olyan munkacsoport és kabinet is működik, amelybe meghívást kaptak a civilek képviselői is. Az úgynevezett civil kabinet a civil szervezeteket igyekszik bevonni a városvezetés munkájába, de ott a polgármesteri hivatal földszintjén a részvételi iroda is, amelyen keresztül akár az „utca embere” is elmondhatja a véleményét, elképzeléseit.

Nem rég ért véget a már említett közösségi gyűlés, amely a demokratikus működésnek egy új színtere, amely eddig nem látott módon vonja be közvetlenül is a városlakókat a döntés-előkészítésbe.

Kapcsolódó cikkek