Az euró bevezetését még az első Orbán-kormány célozta meg 2006–2007-re, majd ezek a céldátumok folyamatosan csúsztak. 2012-ben felelőtlenségnek érezte volna az euró bevezetését, mert a magyar gazdaság még nem érett meg rá. Egy évre rá pedig már úgy látta, hogy 2002 és 2008 között lehetett volna belépni, a következő lehetőség pedig lehet, hogy csak harminc év múlva lesz.
Ehhez képest a hazai közvélemény máshogy gondolja. A magyarok nagy többsége bevezetné az eurót, derült ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből.
Ez alapján a lakosság 69 százaléka bevezetné a közös uniós valutát, ami Románia után a második legnagyobb érték a vizsgált országoknál.
A Republikon Intézet nem sokkal korábbi hazai felmérése alapján itt nem annyira megosztott a társadalom pártok alapján, a kormányt kedvelők és a más pártokat kedvelők is inkább bevezetnék, írta a Magyar Narancs.
Matolcsy György június végén külön cikkben támadta az euróbevezetés ötletét. Szerinte ha nyerne, akkor az ellenzék bevezetné, amivel örökre elvágnák Magyarországot a felemelkedés lehetőségétől. Ha nem nyerik meg a választásokat, akkor titkos, de Matolcsy György által megismert tervük viszont utcai anarchiával kényszerítené az országot a közös valutára. Az euró bevezetése szerinte azért rossz ötlet, mert egy 2019-es modell alapján csak három országnak érte meg bevezetni, de Matolcsy szerint még azoknak sem.
Az MNB elnökének érvelésével a Momentum gazdaságpolitikusa, Ilyés Márton szállt rögtön vitába. Ilyés szerint be kellene vezetni az eurót, a forint folyamatos elértéktelenítésére ugyanis nem jó ötlet gazdaságpolitikát alapozni. Bár az euró sem csodaszer önmagában, biztonságot és kiszámíthatóságot adna, és a valóságban számos ország mutatott felzárkózást az euró bevezetése után.
