Arról már korábban írtunk, hogy miért húzódik a vita a cementgyár megnyitása körül. Jelenleg az a helyzet, hogy a környezetvédő Zöld Kapcsolat Egyesület (ZKE) aggódva Miskolc levegőjének romlása miatt, aláírásgyűjtésbe kezdett az üzem újraindítása ellen. A ZKE több mint 2000 aláírást gyűjtött össze az ügyük mellett, majd benyújtottak egy keresetlevelet, amivel megtámadták a gyár számára kiadott EKHE-t. Egyedül a mészhidrátgyártó üzemrész tudott elindulni a későbbiekben, a cementrészleg nem.
A napi.hu megkérdezte az érintetteket, a HCM1890 Kft. végre állspontot is foglalt az ügyben, ahogy a Zöld Kapcsolat is:
A HCM1890 Zrt. álláspontja
A helyi média többször próbálta a cementgyár igazgatóságának elnökét megszólaltatni az ügyben – sikertelenül. A Napi.hu kérdéseire azonban írásban válaszolt Zám Csaba, vezérigazgató. Nyilatkozatában fontosnak tartotta megemlíteni véleményét a hejőcsabai cementgyár újraindításának – meglátása szerint – valódi akadályairól, vagyis, „kinek áll érdekében a cementgyár újraindítása és kinek az újraindítás megakadályozása.” Levele ezen részét változtatás nélkül közöljük.
1989-ben, a spontán privatizáció részeként az állami tulajdonú magyar cementgyárak üzemeltetésére külföldiek bevonásával gazdasági társaságokat hoztak létre (Miskolcon HCM Rt., LafargeHolcim svájci konszernvállalat jogelődjeinek bevonásával). Az irányítási jogokat átadták a külföldieknek. Ezzel az állami cementmonopólium külföldiek magán monopóliumává alakult át.
1994-ben a HCM Rt. többségi állami tulajdonú részvényeit és magát a cementgyárat (mint ingatlanvagyont és annak alkotórészeit) versenyeztetéssel magyar befektetőknek (HCM 1890 Zrt. jogelődjei) adták el. Ezzel a külföldiek cementmonopóliuma megszűnt (papíron).
LafargeHolcim konszern a magyarok cementgyári részvényeit ellopta, a cementgyárat rosszhiszemű jogcím nélküli használóként 2010 év végéig saját hasznára üzemeltette, majd leállította, a dolgozókat elbocsájtotta, a külföldiek monopolhelyzetének megőrzése végett a gyárat birtokában tartotta, őrzővédőkkel védte és megkezdte a gyár elbontását.
2014-ben a dolgozók a gyárat csellel („tilos önhatalommal”) elfoglalták és a magyar tulajdonosok birtokba vették. Ezzel a Hejőcsabai Cementgyár a jogos tulajdonos HCM 1890 Zrt. birtokába került a gyár újraindítása és működtetése a HCM 1890 Zrt., a dolgozók, Miskolc város és térsége és az ország természetes érdeke.
A gyár újraindításának megakadályozása, működésének ellehetetlenítése, a független magyar versenytárs megjelenésének megakadályozása a LafargeHolcim konszern és a külföldiek cementmonopóliumának elemi érdeke.
– írta Zám Csaba.
Elmondta azt is, hogy jelenleg is nagy összegű kártérítési perek vannak folyamatban a magyar tulajdonú gyár térítésmentes svájci használatával és a magyarok cementgyári részvényeinek eltulajdonításával okozott kár megtérítése miatt a LafargeHolcim konszern ellen.
A miskolci lakosok és vállalatok által felmerült környezetvédelmi aggályok kapcsolatosan pedig a vezérigazgató kifejtette:
A HCM 1890 Zrt. 2015. november 27-én kapott egységes környezethasználati engedélyt a cementgyár üzemeltetésére. Az engedély ettől a naptól kezdődően, LafargeHolcim és kollaboránsai obstrukciós eljárásai ellenére folyamatosan hatályos és jelenleg is jogerős. A gyárban alkalmazott műszaki megoldások és technológiai eljárások megfelelnek az elérhető legjobb technika (BAT) követelményeinek. A gyár működése a lakókörnyezetben nem jelent környezeti kockázatot, nem okoz a megengedett egészségügyi határérték feletti szennyezést, közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. A korábban üzemelő cementgyár mellett számos alkalommal alacsonyabb szállópor koncentrációt mértek, mint a leállítást követő időszakban.
A Zöld Kapcsolat Egyesület álláspontja
A Napi.hu megkereste az ügyben a Zöld Kapcsolatok Egyesület elnökét, F. Nagy Zsuzsannát is, aki ismertette, hogy 2016. decemberében keresetlevelet nyújtottak be a környezetvédelmi hatóság által a cementgyár számára kiadott egységes környezethasználati engedély ellen. Ebben a légszennyezettségi adatok elégtelenségére és hiányos voltára, valamint a védőtávolság hiányára utaltak. Vitatták, hogy az alaphatározat módosítására irányuló eljárás és a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás egyesítésére, így az alaphatározat módosítására van-e jogi lehetőség.
Álláspontjukat több mint 2000 miskolci lakos is támogatta a petíció aláírásával.
Csak a közelmúltban született bíróság döntés ebben az ügyben, ami ránk nézve sajnos kedvezőtlen. Eszerint az EKHE kérelem kapcsán indult közigazgatási perben nincs lehetőség általánosságban a védőtávolság, valamint a légszennyezettség mértékének meghatározásához és további mérések elvégzéséhez egy szakértőt kijelölni, amennyiben nincs ehhez konkrét tényállítás és jogszabálysértés megjelölve. Tehát a bíróság kérésünk ellenére mellőzte a szakértő kirendelésére tett indítványunkat.”
– közölte F. Nagy Zsuzsanna.
Beszámolt arról is, hogy az ítélet szerint a csatolt iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az engedélyezett tevékenység nélkül is terhelt az érintett terület levegőminősége. Ehhez a cementgyár korábban sem járult hozzá jelentősen, valamint a gyár leállítását követően sem volt számottevő a szálló por mennyiségének csökkenése a két miskolci mérőállomáson.
Ezzel szemben Steiner Ferenc környezetvédelmi igazságügyiszakértő 2021. február 9-i nyilatkozatában leírta, hogy az elmúlt 10 évben nem volt olyan év, amikor a levegővédelmi követelmények Miskolc tekintetében teljesültek volna.
Ráadásul a kibocsátás levegőminőségre vonatkozó hatásai a HCM1890 által 2015-ben benyújtott tanulmányból nem voltak megismerhetők.
Véleményünk szerint a kérdésekben a tényállás tisztázása nem történt meg, így a hatósági döntés nem kellően megalapozott. Egyesületünk csalódott a bírósági ítélet miatt, különösen annak tekintetében, hogy az Európai Bíróság 2021. február 3-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat, és – többek között – azt rótta fel, hogy a Sajó-völgyben környezeti levegőszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket. A túllépés a figyelmeztetések ellenére, rendszeresen és tartósan továbbra is fennáll. Jelen ítélettel kizártnak tartjuk, hogy Magyarország az uniós elvárásoknak megfelelően a lehető leghamarabb teljesíteni tudja az ítéletben foglaltakat. A fentiekre tekintettel egyesületünk kezdeményezni kívánja a sérelmesnek tartott ítélet kúriai felülvizsgálatát
– tájékoztatta a lapot F. Nagy Zsuzsanna.
Az egyesület elnöke végezetül kitért arra is, hogy 2020. novemberében, a megyei kormányhivatalnál indult környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás megszüntetését is kérték, hiszen elmondása lapján a jelenlegi szabályozás szerint a hatóság kizárólag meglévő gyártási tevékenységet vizsgálhat felül. Felhívta rá a figyelmet, hogy a HCM1890 hulladék együttégetésével történő cementgyártást nem folytatott, azaz nincsenek adatok az elmúlt 5 évből, amelyeket összehasonlító vizsgálatok alá lehetne vetni. Ez az eljárás az elmondása alapján jelenleg fel van függesztve, és teljesen új környezetvédelmi engedélyezési eljárás indokolt, amennyiben a HCM1890 az előírásnak megfelelően egységes környezethasználati engedélyt szeretne kapni.
