Tavaly novemberben mutatta be az új látványterveket a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodáról a beruházó Avalon Park Kft. Elmondták például, hogy csökkentenék az épület magasságát, 120 helyett 95 szobával számolnak, a szálloda épületét pedig minden oldalról zölddel borítanák.
Az Építészfórum beszámolója szerint a hajdani lovarda épületénél továbbra is nagy beépítésre készülnek, de a hotel és a wellnessrészleg nagy része lépcsőzetesen illeszkedne a tájba. Tóth Róbert ügyvezető ígérete szerint a Natura 2000 természetvédelmi terület jellege semmiben sem fog sérülni. Az Öreg-tó 1977-ben lett természetvédelmi terület, 1989-ben pedig a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé vált.
Itt húzna fel tehát 24 milliárd forintból egy luxusszállodát a Hell energiaitalt is gyártó cégcsoporthoz tartozó cég.
A civilek többször is tiltakoztak a beruházás ellen. Mint mondták, fontos nekik, hogy az Öreg-tó partjának ezt a részét eredeti környezetében őrizzék meg, oda se szálloda, se wellness- és konferenciaközpont ne épüljön. Az ügyben tavaly nyáron lakossági fórumokat is tartottak a városban, ezeket Tata kormánypárti polgármestere, Michl József kezdeményezte.
Egy magánszemély még tavaly augusztusban, a lakossági fórumok után bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál (NAIH), mert a fórumok helyszínén, a bejáratnál kihelyezett asztaloknál önkormányzati dolgozók szólították fel a fórumra érkezőket a jelenléti ívek aláírására. Arra a kérdésre, hogy pontosan mi az adatgyűjtés célja, az első fórum alkalmával az önkormányzati dolgozók azt válaszolták: erre a járványhelyzet miatt van szükség. Később már a GDPR-szabályokat hozták fel. Feljegyezték a fórumra érkezők nevét, lakcímét, telefonszámát és e-mail-címét. Az adatokat nem volt ugyan kötelező megadni, de a részt vevők szerint nagyon sok lakó szabálykövető módon aláírta azokat.
A fórumok során több résztvevőben felmerült a jelenléti ív létjogosultságának kérdése, valószínűleg ezért is kérte egyikük 2020. augusztus 5-én az esetek vizsgálatát a NAIH-tól. A bejelentés szerint
a körülmények arra engednek következtetni, hogy a szállodaépítést ellenző polgárokról készült valójában egy lista, hiszen a fórumokon a résztvevők számához képest elenyésző mennyiségű személy szólalt fel és a felszólalók túlnyomó többsége ellenezte a szállodaépítést.
A vizsgálat idén május 14-én zárult. A hatóság megállapította, hogy az önkormányzat több ponton is megsértette a GDPR-törvényt:
- nem tudta egyértelműen megindokolni, miért gyűjtötte a résztvevők adatait, adatkezelési céljaként a különböző beadványaiban a nyilvánosság tájékoztatását, a jegyzőkönyv készítését, és az önkormányzat, illetve a lakosság közötti együttműködés biztosítását is megjelölte,
- túlságosan távoli az összefüggés a kezelt személyes adatok és a megnevezett adatkezelési célok között, ráadásul egy fakultatív módon kitöltött jelenléti ív egyik célnak sem felelne meg,
- az önkormányzat hibázott a kifüggesztett GDPR-tájékoztatót tekintve is, a jelenléti íven kezelt adatok köréről nem nyújtott megfelelő tájékoztatást.
