Miért van az, hogy bizonyos helyeken a lélegeztetőre kerülök 95%-a nem jön ki onnan élve? Erre és az egyéb problémákra kezdték aktívabban keresni a választ hazánkban.
Részletes problématérképet állított össze a covidellátásban tapasztaltakról a Magyar Orvosi Kamara, amelyet kedden Kincses Gyula elnök mutatott be Pintér Sándornak. A dokumentum arra utal, hogy a belügyminiszter kérésére fogalmazták meg a kamara területi szervei az egyes problémákat és javaslatokat.
„A Magyar Orvosi Kamara fontosnak tartja, hogy a miniszter úr ágyközeli/kollegiális megfigyelésekre, érzetekre is kíváncsi, ezért megkértük a megyei elnököket, hogy gyűjtsék össze az általuk érzékelt problémákat” – kezdődik a levél, amelyet itt lehet elolvasni.
A következő problémákat sorolja a levél:
- Az orvosok nem tudják, hogyan alakul majd az önként vállalt többletmunka díjazása, több helyen pedig az ügyeleti díj mértéke sem tisztázott. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendelet 8 napot adott az intézményvezetőknek, hogy erről tájékoztassák a dolgozókat. Ez a határidő rég letelt.
- A járóbeteg szakellátásban dolgozókban félelmet kelt, hogy nem tudják, mi történik, ha az önkormányzati fenntartásból állami kezelésbe kerül az intézményrendszer.
- A háziorvosi ellátásban teljesíthetetlenek a praxisközösségi vállalások. Így az ennek kapcsán beígért bérkompenzációtól sokan eleshetnek.
- Az oltási terv végrehajtásához kapcsolódó adminisztráció többletterhet ró a háziorvosokra és a kórházakhoz integrált praxisokban dolgozókat aggasztja az elvezényelhetőség. Ennek kapcsán kiemelik, hogy nem kényelmi szempontból zavarná őket, ha otthonuktól messze kéne dolgozniuk, hanem ellátásbiztonsági szempontból.
A MOK által megfogalmazott javaslatok újabb problémákat sejtetnek. Kérik például a helyi viszonyok szerinti döntési lehetőségek kiterjesztését, azt, hogy inkább a betegeket szállítsák, mintsem orvosokat vezényeljenek távolra és mentálhigiénés támogatást is.
De a javaslatok között szerepel az is, hogy járja körbe egy tanácsadó a kórházakat, aki ellenőrzi, hogy a lélegeztetések megfelelően folynak-e, mert „sok irracionális, vagy minőségileg elfogadhatatlan megoldás van.”
Erről az Rtl Híradója is beszámolt, amelyből kiderül, hogy az invazív lélegeztetések esetén 95 százalékos is lehet a halálozások aránya.
Külön fejezet tárgyalja az oltás kapcsán tapasztalt problémákat és javaslatokat, melyek a következők:
Általános vélemény a háziorvosok közt, hogy nem a praxisokban és kórházi oltópontokon, hanem nagylégterű sportlétesítményekben, színházakban, iskolákban kéne megszervezni az oltásokat.
Az oltások lebonyolításába be lehetne vonni magánegészségügyben dolgozókat, vagy szakképesített önkénteseket, így felszabadítva a személyzetet.
A helyi adottságokhoz igazítanák az oltópontok szervezését, amelyben segíthetnének a gyermekorvosok és az alapellátó fogorvosok is.
A MOK problématérképe kiemeli, hogy fontos lenne a kórházi helyzet és a problémák részletes bemutatása a kormány-médiában is, hiszen -ahogy írják – azok ezt elmulasztják, míg az ellenzékiek (sic) ezt felnagyítva tálalják.
Szerdán több szerkesztőség – köztük a Borsod24.hu is – intézett nyílt levelet ebben a témában.
(444.hu)
