A Miskolci Törvényszék különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 16 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a nőt, aki kegyetlen módon végzett újszülött gyermekével. Emellett a törvényszék a vádlott szülői felügyeleti jogát gyermekei, valamint jövőben születendő gyermekei vonatkozásában is megszüntette – olvasható az Ügyészség honlapján.
Az ítélet szerint a vádlott egy borsodi kisvárosban élt, ahol élettársával közösen nevelték négy kiskorú gyermeküket. A nő állapotos lett ötödik gyermekével, azonban ezt a terhességét titkolta, nem járt terhesgondozásra és nem vett igénybe orvosi ellátást sem. 2019-ben egy februári napon – már kilenc hónapos terhesként – kiment a házuk mögött található mellékhelyiségbe, ahonnan visszatérve közölte élettársával, hogy nagyon vérzik. Ekkor a férfi megijedt és a velük egy udvarban lakó édesanyjától, valamint rokonaitól kért segítséget. A vádlott azonban a segítségére siető családtagokat kizavarta a házból, majd magára zárta az ajtót, mosakodásra hivatkozva.
Mintegy 15-20 perc elteltével élettársa megelégelte ezt, berúgta a bejárati ajtót és mentőt hívott az akkor már erősen vérző nőhöz. A vádlott azonban továbbra is ellenségesen, agresszívan viselkedett, és mindvégig tagadta, hogy szülési folyamat indult volna meg nála. Az ellenállása miatt rendőri közreműködéssel lezajlott kórházi vizsgálat során azonban megállapították, hogy néhány órával korábban spontán szülés történt. Amikor erről rokonsága értesült, azonnal megkezdték a gyermek felkutatását, ám elkéstek. Az újszülöttet egy takaró alá rejtve találták meg, de a helyszínre kiérkező mentők több, sikertelen újjáélesztési kísérlet után csak a csecsemő halálát tudták megállapítani. A nő ugyanis húsz szúrt, metszett sérülést okozott, és egy súlyos nyaki érsérülés miatt az újszülött perceken belül elvérzett.
A vádlott a bűncselekmény elkövetését mindvégig tagadta, sőt igyekezett a gyanút másra hárítani. A törvényszék a tanúvallomások, valamint a poligráfos vizsgálat eredménye alapján azonban a bűnösségére következtetett, kimondva ugyanakkor, hogy az élet elleni bűntett elkövetésének indítéka az eljárás során nem volt feltárható. A vádhatóság a szabadságvesztés büntetés jelentős súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából élt jogorvoslattal.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és mivel a cselekményt kiváltó indítóok (motívum) felderítésének és vizsgálatának minden élet elleni bűncselekmény – de különösen újszülött sérelmére elkövetett ilyen bűntett – megítélésében kiemelt jelentősége van, ezért az igazságügyi orvos szakértői és pszichológus szakértői vélemény kiegészítése céljából tárgyalás tartását indítványozta. A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.
