Nem előzte meg sem pályázat, sem más kiválasztási procedúra azt, hogy az igazságügyi miniszter Csehi Zoltánt jelölte Magyarország nevében a luxemburgi Európai Unió Bírósága (EUB) magyar tagjává – állítják a Telex forrásai.
Csehi Zoltán Trócsányi László, korábbi igazságügyi miniszter ügyvédi irodájában dolgozott 2016-ig, az európai joggal pedig korábban nem foglalkozott. A jelölt megbízása hat évre szól majd, amennyiben az EUB illetékes bizottsága is jóváhagyja személyét.
A jelölésről, vagy a kiválasztási folyamatról korábban szakmai körökben sem hallottak, kormányzati források pedig azt állítják, hogy Varga Judit egy személyben döntött Csehi személyéről, akit az Országgyűlés európai ügyek parlamenti bizottsága hétfőn formálisan ugyan meghallgatott, de a parlamenti honlap és beszámolók tanúsága szerint érdemben nem vizsgálta alkalmasságát.
Az EUB jelentőségét jelzi, hogy ez a testület hoz végső ítéletet az Európai Bizottság és a tagállamok közötti jogi konfliktusokban, így dönt a kötelezettségszegési eljárások nyomán fennálló jogvitákban, ítélete pedig jogerős, minden tagállamra nézve kötelező.
Ez a testület dönt továbbá számos, az unió működését érintő, például versenyjogi, vagy más, a joganyagot érintő vitában, éppen ezért a legmagasabb rangú európai uniós jogtekintélyeket szokás taggá jelölni, olyan bírókat, akiknek szakterülete az uniós jog. Az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy a tagállamok jelölését nem fogadta el az illetékes bizottság, amely Csehi Zoltán esetében várhatóan a következő hetekben tart majd meghallgatást és hoz döntést.
Az életrajznak, szakmai pályafutásnak tehát jelentős szerepe van a döntésnél, ahogy más uniós országokban a kiválasztás szempontjai is nyilvánosak.
Éppen ebből a szempontból érdekesség, hogy az 1965-ös születésű Csehi Zoltán mostani, az Európai Törvényszék honlapján elérhető életrajzában nem nevesítette, hogy mostani posztjára történt kinevezését megelőzően Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának az ügyvédje volt.
A Telex információi szerint 2016-ig Csehi formálisan is, európai törvényszéki kinevezését követően pedig informálisan segítette a kormány munkáját bizonyos, elsősorban polgári jogi ügyekben. Meghallgatásán eközben Csehi maga arról beszélt, hogy az uniós bírónak a legszigorúbb értelemben függetlennek kell lennie az őt delegáló országtól, ez azt jelenti, hogy
„nyilán semmiféle kapcsolat nincs és nem is lehet a tagállam és a bíró között. Ez egy alapvető elvárás, ez így is működik, ez így helyes, uniós intézményről van szó”.
Ugyanakkor a jelölt az Atv.hu beszámolója szerint mégis azt mondta, az elődjénél kicsit hangsúlyosabban próbál majd az Európai Bíróságon megjelenni, – mondta, de hozzátette: óvatosan fogalmaz, mivel tanácsokban kell majd dolgoznia, és „nagyon nehéz előre kiszámítani, hogy lehet azt majd befolyásolni.
A Telex forrásai szerint Csehi döntésbefolyásoló szerepe csekély lenne az EUB-n, ugyanakkor
a bírói tanácsokból számos jogvitában értékes információk birtokába kerül majd, és „sokak szakmai meggyőződése, hogy csupán ez, illetve a kormányzattal ápolt kapcsolat” indokolhatta azt, hogy éppen rá esett a választás.
Azt pedig, hogy a posztot semmilyen szakmai fórumon nem hirdették meg, így a kiválasztás szempontjai nem ismertek, egyenesen példa nélkülinek tartották.
