Egyébként is érdekes ez a koronavírus, hogy középiskolákban és egyetemeken terjed, általános iskolákban a jelek szerint nem, mert azok nyugodtan működhetnek. Vagy ott már a gazdaság fontosabb, mint az egészség?
A magyarországi oltási terv nem nyilvános, még parlamenti képviselőknek sem adják ki, így hivatalosan csak az operatív törzs szórványos nyilatkozataiból, illetve egy kevesebb mint 500 szavas kivonatból tudható, hogy milyen társadalmi csoportok számítanak kiemeltnek a koronavírus elleni vakcina beadásánál. A 80 oldalas terv ettől még létezik, ki is szivárgott, és ennek köszönhetően biztosan lehet tudni, hogy az eredeti tervben sem szerepelnek a köznevelés dolgozói.
Szlovákiában – ahol jelenleg igen magas a lakosságarányos heti halálozás – éppen ezen a héten jelentették be, hogy az oltási rendben előrébb veszik a helyszíni oktatásban részt vevő tanárokat. A pedagógusok oltását február 13-án kezdik el, és hétvégenként fogják elvégezni. A prioritási sorrend megváltoztatásának indoka Szlovákiában az volt, hogy megnyitnak az iskolák.
Magyarországon a járvány eddigi legnehezebb időszakaiban is nyitva tartottak az általános iskolák és az óvodák, a közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagéletkora pedig jelentősen megnőtt az elmúlt években. Míg 2003-ban a pedagógusok körülbelül 24 százaléka volt 50 év fölötti, 2016-ra ez az arány 39 százalékra nőtt. Ma már olyan kevesen vannak a huszonéves tanárok és tanítók, hogy a 40 év alattiakat tekinthetjük fiatalnak: az ő arányuk 43 százalékról 27 százalékra csökkent 2003 és 2016 között.
Mindennek csak azért van jelentősége, mert a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázata az életkorral párhuzamosan nő. Adva van tehát egy sérülékeny és érdemeihez képest alulfizetett, több mint 80 százalékban nőkből álló társadalmi csoport, amelynek jó részét a gazdaság működőképessége érdekében a járvány leghalálosabb hónapjaiban is a frontvonalban tartottak, szoros napi összezártságban egymással és azokkal a gyerekekkel, akik nagyobb eséllyel hordják tünetmentesen a koronavírust, és kevésbé képesek fegyelmezetten betartani azokat a higiéniai szabályokat, amelyekkel csökkenthető a vírus átadásának kockázata.
A tanárok ennek ellenére nem szerepelnek az oltási tervben, miközben a Qubit információi szerint az elsők között juthattak vakcinához az egyetemi egészségügyi karok ellátásban semmilyen formában nem részt vevő (tehát semmilyen frontvonalban nem álló) oktatói és hallgatói. Az oltási tervben pedig a lakossággal kapcsolatba kerülő rendvédelmi és honvédelmi dolgozók több mint százezer fős csoportja, valamint az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő közigazgatási tisztviselők 277 ezer fős csoportja is az előnyben részesítettek között szerepel.
Hányan vannak egyáltalán a köznevelésben dolgozók? Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint főállású pedagógusból 146 ezret tart számon az állam, de ebben nincsenek benne az óraadók és a nyugdíjas foglalkoztatottak. A technikai alkalmazottakkal, rendszergazdákkal, iskolatitkárokkal, portásokkal, óvodai dajkákkal együtt összesen körülbelül 200 ezer oktatásban dolgozóról beszélhetünk.
A pedagógusok ötöde fertőződhetett meg
Eközben a pedagógusok körében az átlagnál nagyobb oltási hajlandóság mutatkozott a PSZ december 18-a és január 17-e között felvett reprezentatív felmérése szerint. A válaszadók 43 százaléka beadatná a koronavírus elleni vakcinát, 36 százalékuk még nem döntött, és 21 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja beoltatni magát. (Ugyanebben az időszakban a KSH hetente közölt adatai szerint a teljes lakosságban 14,4-ről 33 százalékra nőtt a magukat beoltatni kívánók aránya, míg a vakcinákat elutasítók aránya 37,7-ről 26,5 százalékra csökkent.)
A PSZ kutatásában arra is felkérték a válaszadókat, hogy ötfokozatú skálán értékeljék, mennyire érezték magukat biztonságban a munkahelyükön a járvány őszi hullámában: átlagosan 2,73-as érték jött ki, a kitöltők 9 százaléka válaszolta, hogy teljes biztonságban érzi magát, negyedük pedig a másik végletet jelölte meg, azaz egyáltalán nem érezte magát biztonságban az iskolában, óvodában. A férfiak biztonságérzete nagyobb volt. Azoknál a pedagógusoknál volt fokozottabb az oltási kedv, akik kevésbé érezték magukat biztonságban munka közben.
A kutatás adatai szerint a pedagógusok 19 százaléka kapta el korábban pozitív teszttel igazoltan a koronavírust, többségük a járvány második hullámában, amikor jelenléti oktatás folyt. Korosztály szerinti bontásban a legfiatalabb korosztályba (18–29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30–59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta el a betegséget.
Információhiány, legalább 31 haláleset
A PSZ információi szerint eddig 31 pedagógus halt bele a koronavírus-fertőzés következményeibe, de az alelnök hangsúlyozta, hogy ők csak azok, akikről a szakszervezet tud. A járványnak áldozatul esett pedagógusok életkor és intézménytípus szerinti megoszlása vegyes, de annyit lehet tudni, hogy több mint 75 százalékuk krónikus betegségben szenvedett. A középiskolákban relatíve kevesebb áldozat volt a novemberben bevezetett digitális tanrendnek köszönhetően.
Az utolsó áldozat, akiről a PSZ tud, a múlt hét végén halt meg Baranya megyében: 42 éves, két kisgyereket nevelő pedagógus volt, inzulinos cukorbeteg. Az intézményben, ahol tanított, a halálesetet megelőző időszakban szünetet rendeltek el a járvány miatt. Totyik Tamás említést tett egy pesti iskoláról, ahol a tankerületi vezető a napokban tanítás nélküli munkanapot rendelt el – azért nem online oktatást, mert annyian betegek a tanári karból, hogy a távoktatást sem lehet megszervezni.
Ahogy az a koronavírus-járvány kezdete óta minden téren jellemző, az operatív törzs nem közöl részletes járványügyi adatokat az érintett szakmai csoportokról. Így a PSZ is közérdekű adatigénylést adott be a tankerületi központokhoz, a szakképzési centrumokhoz és a Magyar Államkincstárhoz olyan kérdésekkel, hogy szeptember óta hány táppénzes napot tartanak számon a hozzájuk tartozó intézményekben, hányan kapták meg a százszázalékos táppénzt, hányan fertőződtek meg, illetve hunytak el a COVID-19 következtében a közoktatásban dolgozók közül. Néhány szakképző centrumtól kaptak választ, a többi megkeresett határidő-hosszabbítást kért, de a Klebelsberg Központ válasza volt a legbeszédesebb: kollégáik a járványügyi helyzet miatt túlterheltek, így nem tudnak időben válaszolni, hosszabbítást kérnek.
Nem segíthettek a gyakornokok
A krónikus beteg pedagógusoknak az oktatási kormányzat felajánlotta, hogy dolgozhatnak otthonról, csakhogy a súlyos pedagógushiány miatt ez nagyon sok intézményben nem volt valódi opció. A PSZ augusztus 12-én benyújtott egy javaslatcsomagot, amelyben egyebek mellett azt ajánlották, hogy a végzős pedagógus hallgatók gyakorlatát előre hozva engedjék be őket az iskolákba, pótolva a krónikus beteg, illetve idősebb munkaerőt. Ezzel Totyik Tamás szerint a halálesetek döntő többsége megelőzhető lett volna, ám az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem fogadta el a kezdeményezést. Emellett egyes egyetemek azt is megtiltották, hogy a gyakornokok olyan hat-nyolc évfolyamos középiskolákban tanítsanak, ahol jelenléti oktatás is folyik. A PSZ egyetemi hallgatók körében is megszondáztatta az ötletet egy nem reprezentatív felmérésben: két egyetem pedagógus hallgatóinak 90 százaléka támogatta az elképzelést.
A PSZ álláspontja egyértelmű, és összhangban van a WHO és a UNICEF ajánlásával: ha már elérhető közelségben vannak az oltások, a tanárokat és iskolai dolgozókat is az előnyben részesített csoportok közé kellene venni. Az alelnök szerint ha nem kezelik kiemelten a pedagógusokat az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban. A pedagógusoknak még több véráldozatot kell hozniuk, és több intézmény válhat időszakosan működésképtelenné, aminek a gazdasági hatása már a döntéshozók ingerküszöbét is elérheti. Az alelnök hangsúlyozta, hogy kutatások szerint a gyerekek ugyanannyira, vagy éppen a felnőtteknél nagyobb mértékben terjesztik a koronavírust – erre való tekintettel is érdemes lenne rendszeresen szűrni a gyerekeket is, illetve beoltani a velük foglalkozó felnőtteket.
Bizonytalan kommunikáció
Fontos lenne továbbá az egyértelmű és világos központi kommunikáció a különféle oltóanyagokról, az eljárásrend bizonytalanságai, az ellentmondó információk ugyanis az alapvetően nagy oltási hajlandóságú pedagógusközösség kedvét is elveszik a vakcinától. A PSZ mérései szerint körükben csökkent az oltási hajlandóság a december-januári reprezentatív felméréshez képest.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár február 9-i sajtótájékoztatóján mindenesetre javasolta a pedagógusoknak, hogy regisztráljanak az oltásra, és számokat is említett: a 200 ezer oktatásban dolgozóból eddig 51 ezren – tehát az érintettek mintegy 25 százaléka – „kérték a vakcinát”. Totyik Tamás arra is kíváncsi lenne, honnan vannak ilyen adatai az államtitkárnak, hiszen az oltásregisztrációnál a munkakört nem kell megjelölni.
Az alábbi kérdésekkel fordultunk a köznevelést felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumához és a járvány elleni védekezést szervező operatív törzshöz.
- Felmerült-e az oltási terv előkészítési folyamatában, hogy sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is a koronavírus elleni oltásnál előnyben részesített csoportok közé kerülnek a közoktatásban dolgozók?
- Milyen érvek indokolják, hogy nem kerültek be a kiemelt csoportok közé?
- Megerősítik, hogy eddig legalább 31 pedagógus halt bele a koronavírus-fertőzés következményeibe? Mekkora a pontos számuk?
- Megerősítik a Pedagógusok Szakszervezetének reprezentatív felmérésben szereplő adatot, miszerint a pedagógusok egyötöde átesett a fertőzésen az elmúlt hónapokban?
- Honnan származik a Maruzsa Zoltán államtitkár által kedden említett adat, miszerint eddig a köznevelésben dolgozók mintegy 25 százaléka jelentkezett oltásért? Hiszen az oltásregisztrációnál nem kell megadni a munkakört.
Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ, amint ez megtörténik, közöljük.
Több százezer gyerek térne vissza a középiskolába
Az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF december 15-i állásfoglalásában azért is sürgette, hogy a koronavírus elleni oltási kampányokban sorolják előre a tanárokat, mert a járvány világszerte pusztítóan hatott az oktatásra, és ennek számos káros társadalmi hatása van és lesz a gyermekéhezés növekedésétől a családon belüli erőszak és az oktatási egyenlőtlenség növekedésén át egészen addig, hogy milyen hatást gyakorol a digitális oktatás a szülők munkájára és ezáltal a gazdaságra.
További részletek a Qubit.hu cikkében olvashatók.
