Megint Brüsszel és megint jönnek a migránsok – valami gond lehet a Fidesznél?

Megosztás

A migrációs hullám általában akkor jelenik meg nagy hirtelen a déli határnál a híradásokban, amikor valami, a kormány számára kellemetlen hír terjed el éppen Magyarországon. Megint Soros, megint a migránsok és megint Brüsszel a hibás mindenért.

Továbbra sincs az EU-nak hatékony menekültügyi politikája. A tagállamok többsége hajlandó lenne tárgyalni a legújabb brüsszeli javaslatról, a magyar kormány azonban visszautasítja a terveket. Közben a menekülttáborokban romlanak a körülmények és nő a feszültség.

Informális videokonferenciáját tartottak az uniós belügyminiszterek. Ez volt az első alkalom, hogy a január 1-én hivatalba lépett portugál elnökség a belügyi tárcavezetőket tanácskozásra hívta. Kezdésként talán a legnehezebb témát, a migrációt vették napirendre, ez ugyanis a portugál elnökség egyik kiemelt célkitűzése a következő fél évre. Az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben előterjesztett menekültügyi és migrációs paktum elfogadtatása a közeljövőben lehetetlen feladatnak tűnik. Nem meglepő módon a magyar és a lengyel kormány tiltakozása miatt.

Az új remény

A javaslat lényege, hogy az EU külső határain minden belépőt ellenőriznek, egészségügyi és biztonsági vizsgálatnak vetnek alá, rögzítik az adatait, majd gyorsított eljárásban eldöntik, hogy van-e esélye annak, hogy később menekültstátuszt kaphat. Amennyiben nincs, akkor azonnal megindul a visszaküldési eljárás. A jól működő visszafordítás hiánya az, ami miatt a jelenleg az olasz, máltai, görög, spanyol közigazgatási rendszerek óriási nehézségekkel küzdenek. Az új uniós javaslat szerint – szemben a 2016-os, el nem fogadott bizottsági javaslattal – nincs kötelező kvóta, helyette van rugalmas szolidaritás. Vagyis minden tagállam eldöntheti, hogyan segít a nagy nyomásnak kitett államokon. Lehet például technikai segítséget felajánlani, a menedékkérelmek elbírálását átvenni, vagy közreműködni a visszafordításban. Utóbbi az, amit a magyar kormány rejtett kvótának értékel, mert ha egy tagállam nem tudja megszervezni 8 hónap alatt, hogy az illegális bevándorlót visszavigyék (a költségeket az adott állam viseli) saját hazájába, akkor a menekülttáborból át kell szállítani az érintettet a tagállam területére és lehet tovább folytatni a visszaküldési eljárást.

A belügyminiszterek tanácskozása után Eduardo Cabrita portugál tárcavezető és Ylva Johansson uniós belügyi biztos olyan jelzőkkel illetve a megbeszélést, mint “gyümölcsöző”, “konstruktív”, de megjegyezték, hogy a kompromisszum nem egyszerű. Eduardo Cabrita kiemelte a külső határok ellenőrzésének fontosságát, a határra érkezők szigorú ellenőrzését és az európai szolidaritás jelentőségét. Ylva Johansson elmondása szerint sok miniszter kiemelte a legális bevándorlási utak fontosságát, mert így lehet felvenni a küzdelmet az embercsempészekkel.

Szijjártó éberséget kér

A magyar álláspontot a csütörtöki nap során Szijjártó Pétertől ismerhettük meg, aki Varsóban találkozott lengyel kollégájával. A külügyminiszter közösségi oldalán a következőket tette közzé:

Éberségre van szükség, mert Brüsszel nem nyugszik. Migrációs téren az Európai Bizottság jelenleg két művelettel próbálja ráerőltetni akaratát az európai országokra: 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal akarnak megállapodni arról, hogy migránsok újabb százezrei-milliói Európába jutását könnyítsék meg. Az EU menekültügyi paktummal pedig egyértelmű céljuk a kötelező betelepítési kvóta visszahozása.

A miniszter által említett 79 állammal tervezett megállapodás a Coutounoi egyezmény esedékes meghosszabbítása, amelynek egyik kiemelt célja az illegális migráció elleni küzdelem és ennek jegyében a visszaküldések kölcsönös elismerése. Tehát éppen azok a célok, amelyek megfogalmazódnak a szintén bírált brüsszeli javaslatban – írja a Hvg.hu.

Kapcsolódó cikkek