Sajnos egyre többen számolnak be arról a nem túl kellemes mellékhatásról, hogy hiába gyógyultak fel a koronavírus-fertőzésből, az alvásuk nem jött rendbe azóta sem.
Sarkadi Zsolt írása (444.hu), ezt változtatás nélkül közöljük:
Mint olyan sokan, 2020-ban én is átestem a koronavíruson, és mint olyan sokan, én is viszonylag enyhe tünetekkel úsztam meg. A gyógyulásom után olvastam a cikkeket az úgynevezett hosszú covidról, a sokféle, elhúzódó szövődményről, de semmi ilyesmit nem tapasztaltam magamon, kb. 1 hét alatt a fáradékonyság is elmúlt.
Mostanra egyetlen dolog maradt, de az egyre jobban zavar:
az álmatlanság.
Világ életemben jó alvó voltam, este lehunytam a szemem, reggel meg kinyitottam, és az alvásom minőségére sem panaszkodhattam. Most viszont szinte képtelen vagyok elaludni, egyetlen éjszakát sem alszom végig, és reggel úgy kelek, mint akit agyonvertek.
A szerencsém az, hogy ezzel nem vagyok egyedül, világszerte rengeteg ember számolt be arról, hogy álmatlansággal küzd, mióta átesett a koronavírus-fertőzésen. A koronavírus és az alvás kapcsolatáról egyre több kutatást is publikálnak, és több kutató szerint ez az a terület, ami hozzásegíthet a hosszú covid kezeléséhez és a koronavírus teljes megértéséhez.
Feixiong Cheng, a Cleveland Klinika kutatója, aki 2020 januárja óta tanulmányozza a SARS-CoV-2 terjedését és hatásait, az Atlantic-nek azt mondta, kezdetektől fogva látszik a vizsgálati eredményeken: hogy a melatonin képes akadályozni a vírus beépülését. A melatonin egy hormon, ami az alvási ciklust szabályozza, és részben ezen keresztül az immunrendszer működését is befolyásolja, de hogy pontosan hogyan, az jelenleg is folyó kutatások tárgya. Annyi biztos, hogy megfelelő melatonin-termelés szükséges ahhoz, hogy az immunrendszer arányos, célzott és hatékony válaszokat adjon a fertőzésekre. A koronavírus-fertőzések során ez különösen fontos, hiszen a fertőzés több súlyos tünete és elhúzódó szövődménye annak eredménye, hogy az immunrendszer nem a legmegfelelőbb választ adja a kórokozóra.
Cheng és társai publikálták az eredményeiket még 2020 első felében, aztán még őket is meglepte, milyen sok tudós és kutatócsoport jelentkezett náluk azzal, hogy ők is bizonyítékokat találtak a melatonin kiemelt szerepére a szervezet koronavírus elleni védekezésében. Cheng és kollégái ezért folytatták a kutatást, és a múlt hónapban publikált eredményeik szerint arra jutottak, hogy akik melatonint szednek, kisebb eséllyel halnak bele a koronavírus-fertőzésbe, és súlyos tüneteik is kisebb eséllyel jelentkeznek.
Az Atlantic szerint jelenleg 8 klinikai kísérlet folyik a korreláció ellenőrzésére, és ha azok is igazolják Chengék eredményeit, akkor a melatonin kulcsszerepet kaphat a covid gyógyításában, hiszen széles körben elérhető (a világ legtöbb országában vény nélkül kapható) és elég olcsó is.
Cheng azonban az Atlantic kérdéseire azt mondta, mégsem javasolja, hogy az emberek egyszerűen csak kezdjenek melatonint szedni, és nemcsak azért, mert a szer lassítja a központi idegrendszert (ezért egy rakás tevékenységhez eleve nem ajánlott), hanem azért sem, mert a korreláció hamis összefüggés is lehet. A kutató szerint inkább azon kellene gondolkodni, hogy az eredmények talán nem egyszerűen a melatonin és a koronavírus-fertőzés leküzdése közti kapcsolatra mutatnak, hanem
a megfelelő alvás és a koronavírus-fertőzés leküzdése közti összefüggésre.
2020-ban, miután elszabadult a koronavírus a vuhani halpiacról (?), világszerte egyre többen tapasztaltak alvászavart. Szakértők kezdetben azt hitték, hogy ennek elsősorban az általános idegesség az oka, és hogy a vírus miatt elrendelt lezárások alapjaiban változtatták meg a megszokott életritmusunkat. Nagy-Britanniában például már nyáron látszott, hogy a járvány az emberek kb. háromnegyedénél az alvási szokások megváltozásához, többségüknél az alvásminőség romlásához vezetett.
Rachel Salas, a koronavírus-járványt több szempontból is elemző amerikai Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint azonban az utóbbi hónapokban már nyilvánvalóvá vált, hogy ennél többről van szó, ugyanis a koronavírus-fertőzésből felépülők jelentős része arra panaszkodik, hogy a betegség óta alvászavarban szenved. Az inszomnia a hosszú covid legelterjedtebb tünete lett, jóval többen küzdhetnek vele, mint akik folyamatos fejfájásról, izomfájdalmakról, fáradékonyságról és figyelemzavarról számolnak be, sőt az utóbbi tünetek hátterében is állhat maga az alvászavar.
Az, hogy a koronavírus-fertőzés hogyan vezet alvászavarhoz, még nem tisztázott, de az már biztos, hogy a betegség képes hosszútávú változásokat előidézni a központi idegrendszerben. Amit viszont nem tudni, az az, hogy ezeket maga a koronavírus okozza, és maradandóak, vagy inkább a vírusra adott, nem megfelelő immunválasz, és kezelhető tünetekről van szó. De a legtöbb szakértő az utóbbi válasz felé hajlik, ami azért reménykeltő.
Az ezzel foglalkozó tudósok többsége egyelőre csak abban biztos, hogy a megfelelő alvásminőség megőrzése vagy visszanyerése legalább annyira fontos egészségügyi tanács, mint a kézmosás, és valószínű, hogy az immunrendszer megfelelő szabályozásán keresztül a súlyos koronavírus-fertőzés kockázatát is csökkenteni lehet az alvásminőség javításával. Éppen ezért különösen súlyos probléma, hogy 2020-ban a koronavíruson nem átesettek közül is egyre többen tapasztalnak alvászavart az otthon töltött napjaik strukturálatlansága miatt.
Aki még nem volt koronavírusos, de mégsem tud jól aludni, annak általában a számítógép, a tablet és a mobil mellőzését javasolják az esti órákban, valamint azt, hogy igyekezzen minden nap ugyanakkor lefeküdni, és szabályosan, naponta ismétlődő programokat, például szabadtéri sétákat iktatni a napirendjébe.
