Miért is lenne itthon következménye annak, ha 1,5 milliárdot elszór valaki a nagy semmire és még 2,7 milliárdos tartozást is hagy?

Megosztás

Tudjuk, hogy Magyarországon a legfontosabb prioritás a stadionépítés. Ebben a történetben a kormány által megszavazott 3,5 milliárd forintból 1,5 milliárdot elköltöttek, majd magára hagyták a torzó stadiont, már klub sincs, a beruházó messzire távozott, de az óriási tartozást azért maga mögött hagyta.

A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A megfeneklett beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Megnéztük a stadiontorzót, amit illegális hulladéklerakónak használnak. A szellemstadion úgy fest, mintha a munkásokat hirtelen evakuálták volna: a térkövezett parkolóban azóta is ott díszelegnek a hátrahagyott építési anyagok.

A szigetszentmiklósi stadion körülbelül 30 percnyi autóútra fekszik Budapest központjától. A létesítmény a közel 40 ezres lakosú város szélén található a tűzoltóság és a vasútállomás épületével szemben. A stadion építése 2018-ban maradt végleg félbe, a közút felől már tábla sem jelzi az építményt. A 60 százalékos készültségű beruházásnak bőven vannak hiányosságai, de a térkövezett 150 férőhelyes parkoló elkészült, így bárki könnyen meg tud állni autóval.

A sportlétesítmény kivitelezése több ütemben történt. Az eredeti tervek szerint az első fázisban került volna sor a tereprendezésre, a közműellátás, az út, a parkoló, a járdák illetve a sportpályák kialakítására. Három nagy- és egy kispályát terveztek, a fűvel borított centerpálya esti, villanyfényes mérkőzések lebonyolítására lett volna alkalmas. Az első ütem munkálatainak elkészültét 2016. június végére ígérték. A második ütemben tervezték magának a stadionnak, a főépületnek és az ahhoz tartozó lelátónak a kialakítását, ezekkel a munkálatokkal 2017. júniusában szerettek volna végezni.

Ígéretes látványterv

A stadion a mai napig nem készült el: a parkolóval szemben csontvázként tornyosul a főépület, amiben kialakították a helyiségeket és a lelátót, de hiányzik róla a tető, a lelátóról a székek, és a külső szigetelés is sok helyen levált – a főépülettel szembe tervezett lelátó pedig egyáltalán nem épült meg. Az épülettől jobbra elkészült a műfüves pálya, azonban annak az állapota jelentősen leromlott, több részen a műfűnek is lába kelt.

A lelátó előtt a centerpályát gaz borítja, és a pálya körül kialakított térkövezett járdán is burjánzik a növényzet.

Az épület tele van graffitikkel, és a földszintet nehéz megközelíteni, mert eső után elöntötte a víz – a lerakott pallókon lehet közlekedni.

Ez pedig a valóság – lepusztult stadionkezdemény, ami azért elvitt 1,5 milliárd forintot

Csak egy ideig volt arra pénz, hogy a telket biztonsági őrrel védjék, azóta pedig a helyi beszámolók szerint sok mindent elloptak a területről. Az illegális szemétlerakók is meglátták a potenciált a stadiontorzóban: a főépület egyik helyiségébe autógumit és még egy kibelezett mosógépet is bedobtak.

A szellemstadion úgy fest, mintha a munkásokat hirtelen evakuálták volna: a térkövezett parkolóban azóta is ott díszelegnek a hátrahagyott építési anyagok.

A megfeneklett beruházás a helyi focit is bedöntötte

A stadiont a 2011-ben bevezetett társasági adókedvezménynek (TAO-nak) köszönhetően álmodták meg, ekkor döntött a beruházó, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) vezetősége a stadion építéséről. Potoczki Tamás, az SZTK volt ügyvezetője 2011 decemberében azt nyilatkozta az önkormányzati lapnak, hogy „a remények és a tervek szerint 2013-ban már elkészül az új stadion, amely lehetővé teszi majd, hogy a csapatunknak mindent kielégítő új otthona legyen, sőt alkalmas lesz a létesítmény a nemzetközi utánpótlás-válogatott találkozók rendezésére is.”

Csak 2016-ban kezdődött el az építkezés, ami abban az évben meg is akadt az első szakasz befejezése után, mert jelentős tartozást halmozott föl a klubvezetés az építést végző céggel szemben.

2016 nyarán 361 millió forintos segélyt kaptak az EMMI-től, a rendkívüli kormányzati tartalékból, arra való hivatkozással, hogy a 2011-ben beadott sportcentrum-terv azóta elavult, és amúgy is sokat esett közben az eső.

2017 nyarán minisztériumi ellenőrzés volt a szigetszentmiklósi stadionépítésnél, ami után pénzügyi problémák miatt 6-8 hónapos csúszásba került a projekt. Az állami támogatás felhasználásának “szigorú” minisztériumi ellenőrzése napvilágra került. Íme az alapos vizsgálatot bizonyító dokumentum.

Jó alaposan megvizsgálhatták a beruházás részleteit…

A Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körét 1922-ben alapították, a Pest megyei csapat a 3,5 milliárdos stadionépítés miatt ment csődbe. A csapat 2009 és 2016 között az NB II.-ben, a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztályában szerepelt. A következő szezonban kiestek az NB III-ba, majd 2017-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség nem fogadta el nevezésüket a következő NB III-as idényre.

Abban az évben, 2017. június 23-án újfent megismétlődött, ami majdnem egy esztendővel azelőtt: a kivitelező összepakolt, és elhagyta a létesítményt.

A 2017-2018-as idényben a megyei első osztályban indult a csapat.

„Úgy döntöttünk, hogy minden erőforrásunkat a beruházásra fordítjuk, ezért átmenetileg megszüntetjük az első csapat anyagi támogatását, és a továbbiakban amatőrként, a megyei első osztályban versenyeztetjük első csapatunkat. Ki kell emelnünk, hogy átmeneti döntésről van szó, amit kizárólag a fontosság mentén hoztunk meg”

– mondta akkoriban Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) egykori ügyvezetője.

2018 februárjában a kivitelező elvitte az utolsó daruját a területről, és ugyanakkor bejelentették, hogy a csapat a megyei bajnokság küzdelmeitől is visszalép.

„Jelentős beruházásban vagyunk, amit jelenleg sokkal fontosabbnak tartunk, mint a felnőttsport támogatását. Ez egy többmilliárdos sportberuházás, minden támogatásunkat, energiánkat oda irányítjuk. Most egyelőre a legfontosabb, hogy legyen hol futballoznunk, és majd a jövőben visszatérünk arra, hogy esetleg ismét indítsunk felnőttegyüttest”

– nyilatkozta az egykori ügyvezető.

2018 nyarán felszámolási eljárás indult a klub ellen. A 3,5 milliárdosra tervezett projektre addig elköltöttek 1,5 milliárdot, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták.

2019-ben váratlan fordulat történt a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének életében: a miniszterelnök nyúlt a felszámolás alatt álló klub alá úgy, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette.

2020 szeptemberében szúrta ki az Mfor.hu, hogy 420 millió forintért elárverezik a félkész stadiont. Az árverésre bocsátott vagyonösszességnek része a regionális utánpótlás-nevelési centrum a hozzá tartozó 150 férőhelyes parkolóval, a Sport utcai létesítmény a térburkolatos, 30 férőhelyes parkolóval, valamint 2 műfüves és 2 füves pálya. A nyertes pályázó azonban csak a felépítményeket szerzi meg, a telket, amin fekszenek, nem, az ugyanis a helyi önkormányzat tulajdonában van. A lap szerint azonban sokkal reálisabb elképzelés, hogy végül az állam, pontosabban a BMSK Zrt. tulajdonába kerül a regionális utánpótlás-központ. Az árverést a Telex információ szerint szeptember közepén visszavonták.

A TAO nem közpénznek látszó közpénz

A 2011-ben bevezetett társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is. A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdenek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezethet.

A cégek ezáltal kevesebb társasági adót (TAO) fizetnek az államnak, az összeg a támogatott szervezethez kerül, amely azt bizonyos célok megvalósulása érdekében felhasználja. Közben a felajánló is jól jár, mert adómegtakarítást érhet el.

A TAO közpénz, ez a bevétel hiányzik az államkasszából.

Nem véletlenül nevezik a szigetszentmiklósi stadiont a TAO-rendszer állatorvosi lovának, az építkezéshez ugyanis a sportegyesületnek nem volt elegendő önereje. A kormány csak tavaly év végén egy módosítással lehetővé tette, hogy a TAO-támogatásokból akár 100 százalékig fedezni lehessen egy ingatlanberuházást. Korábban, tehát a szigetszentmiklósi stadionnál is elvárták az önerőt (általában 30 százalékot).

A szigetszentmiklósi beruházás első üteme 1,2 milliárdba került, az ehhez szükséges önerőt, körülbelül 400 millió forintot, saját zsebből fizette ki a klub, ahol sokáig bíztak a kormányban. “Ha másoknak segítettek, akkor nekünk is fognak” – nyilatkozta a cég volt ügyvezetője 2018-ban.

Az első, 230 milliós részszámlát még ki is tudták fizetni, igaz, csak banki hitelből, és az 50 milliós önrész előteremtéséhez is kölcsönre volt szükségük. Az építkezés folytatásához további 400 millióra lett volna szükségük, ennyi volt a hátralévő, 1,4 milliárdot kitevő részszámlák önrésze. A klubnak azonban addigra már semmi pénze nem maradt.

A Telexnek az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az EMMI-nek például 1,6 milliárddal, két építőipari cégnek pedig további százmilliókkal tartoznak.

Az Mfor-nak sikerült megszereznie a szigetszentmiklósi klubot TAO-val támogató cégek listáját. Összesen 2,12 milliárd forintnyi TAO-támogatáshoz jutott a Szigetszentmiklós Testgyakorlók Köre, az összeg több mint fele mindössze 3 cégtől érkezett. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy ezek a pénzek milyen arányban oszlottak meg a különféle célok között, és a 2,12 milliárdnak hány százaléka ment személyi jellegű ráfordításra, a stadionra, valamint utánpótlás-nevelésre, mert nincsenek elérhető sportfejlesztési programok.

Az SZTK-t legnagyobb összegű TAO-val támogató három nagyvállalat:

  • GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. (602,6 millió forint)
  • Allianz Hungária Zrt. (438,6 millió)
  • Market Építő Zrt. (Garancsi István cége) (192,9 millió)

Kérdéseinkkel megkerestük írásban az egykori ügyvezetőt, Potoczki Tamást, aki azonban sem írásban, sem telefonon nem volt hajlandó nyilatkozni.

„Mivel az életem ez a klub és a létesítmény megvalósulása, és tudom, hogy az önök feladata a politikai hangulatkeltés – ami engem nem érdekel – ezért kizárólag személyesen vagyok hajlandó (de ezt örömmel teszem) Önnek tájékoztatást adni!”

Az MLSZ megkeresésünkre azt közölte, hogy a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok tekintetében az EMMI az ellenőrző szerv, így a kérdésben nincs illetékességük. Azt kérték, hogy kérdéseinkkel a minisztériumhoz forduljunk. Az EMMI pedig szokásához híven nem válaszolt az újságírói megkeresésre. Írtunk levelet az önkormányzatnak is, ami szintén nem reagált.

Atlatszo.hu – Zsilák Szilvia írása

Kapcsolódó cikkek