Borsodban is sok helyen problémát okoz a rovarok túlszaporodása. A nagyobb esőzéssel járó időjárás nemegyszer segített is a szúnyogoknak és egyéb rovaroknak.
A rajokba verődő fajok legtöbbször nem terjesztenek betegséget a szakértő szerint.
Szeptember elejére lezárult a csípőszúnyogok elleni hatósági védekezés időszaka hazánkban. Ennek ellenére főleg vízpartok közelében vagy akár a városban is sokfelé láthatunk fekete felhőhöz hasonlító rajokat. Az árvaszúnyogokkal összefüggésbe hozott jelenség a mi térségünkben is jól megfigyelhető – és bosszantó. Paulovkin András járványügyi szakembert kérdeztük.
A csípősek magányosak
– Fontos hangsúlyozni, hogy a szúnyogoknak nem az összes faja veszélyes, és nem mind terjeszt fertőző betegségeket, zoonózisokat – mondta Paulovkin András. – A rovarok osztályán és a kétszárnyúak rendjén belül található a legyek és a szúnyogalkatúak alrendje. Ez utóbbihoz tartoznak az őshonos, akár másfél centire is megnövő árvaszúnyogok, amelyek nem fogyasztanak vért, hanem növényi nedvekkel táplálkoznak, de rajokba verődnek. Ezek nem keresik az ember társaságát, ezért félni sem kell tőlük. Még a csípőszúnyogokról is elmondható, hogy csak a nőstények szívják a gerincesek vérét az életük egy bizonyos szakaszában, és nem minden faj specializálódott az emberre. Az 1–3 milliméteres törpeszúnyog például háziállatok vérét szívja. A csípőszúnyogok magányosan élnek és a vérre a petetermeléshez van szükségük. A hímek minden esetben rövid életidővel rendelkeznek, általában egy-két napon belül elpusztulnak és növényi nedveket szívogatnak.
Vízben szaporodnak
A szúnyogok egész évben képesek szaporodni az állóvizekben, kivéve télen.
– A Magyarországon korábban élő 50 csípőszúnyogfaj az utóbbi években három, trópusokról beköltözött fajjal bővült. A csípőszúnyogok élőhely szerint két nagy csoportba sorolhatók, egy részük folyók árterében, tavak, csatornák közelében él. Ezek az úgynevezett ártéri szúnyogok. Más fajok lárvái faodúkban, sziklarepedésekben fejlődnek, amelyek az ember közvetlen közelében is megtalálták a megfelelő életteret. A lárvák a légköri oxigént hasznosítják a növekedésükhöz. A víz oxigéntartalma semmilyen hatással nincs rájuk, ellenben a természetes ragadozóik elpusztulnak az alacsony koncentrációjú vízben. Tehát nagyon életképes élőlényről van szó – hangsúlyozta a járványügyi szakember.
Több rovart pusztít
A szakértők a kémiai gyérítés kiegészítőjeként javasolják a biológiai gyérítést.
– A szúnyoggyérítés sorrendjét az előzetes csípésszámlálás alapján határozzák meg. Jelenleg a kémiai gyérítés a legelterjedtebb, amelynek során totális rovarirtó szereket használnak, ezek rovaridegmérgek, és hatásuk nem tartós. A nagyobb légmozgások a szúnyogokat átsodorhatják máshová. Általában a kezelt területen található imágókat, azaz kifejlett szúnyogokat pusztítja az idegméreg, sok már rovarral együtt. Mivel ezek táplálékállatok, az eljárás beleavatkozik a helyi ökoszisztémába is. Évek óta cél, hogy a biológiai szúnyoggyérítés nagyobb hangsúlyt kapjon, amelynek során egy baktérium toxinját használják föl. Ezt a vizekben fejlődő szúnyoglárvák megeszik, és elpusztulnak, de más élőlények nem – magyarázta a szakértő.
