Az elmúlt napokban egyre többször érkezett hír különböző európai országokból, hogy felfüggesztették az oltást az AstraZeneca vakcinájával, miután egy osztrák kórházban nem sokkal az oltás után elhunyt egy 49 éves ápoló akut véralvadási problémák miatt, 35 éves társa pedig tüdőembóliát kapott – írja a 444.hu.
Később a brit gyógyszerügynökség és az Európai Gyógyszerügynökség is cáfolta, hogy a vérrögképződést a vakcina okozhatta. Ennek ellenére rögtön kitört a pánik nemcsak az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban, de az oltásokkal szemben is érezhetően nagyobb lett a szkepticizmus a néhol felbukkanó súlyos mellékhatások miatt. Ez pedig nagyban hátráltathatja az oltakozást és a nyájimmunitás kialakulását.
A Statnews elemzése szerint viszont nagy a valószínűsége, hogy a mellékhatásoknak titulált súlyosabb reakciók valójában csak véletlen egybeesések, amiket most felnagyít a járványhelyzet és az, hogy a vakcinákat nagyon rövid idő alatt fejlesztették ki.
Kate O’Brien, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immunizációs, oltási és biológiai programjának igazgatója szerint azért is nagy a valószínűsége annak, hogy csupán véletlen egybeesésekről van szó, mert világszerte oltási prioritást élveznek az idősek és a nem teljesen egészséges emberek, akiknél egyébként is nagy a rizikó, hogy hirtelen történik valami, legyen az szívroham vagy vérrögképződés. Ők a legsérülékenyebb csoport, akiket bármikor bármi érhet.
A másik érv az oltások mellett, hogy a korábbi, más típusú betegségekre szolgáló oltások esetében is voltak olyan páciensek, akiknél anafilaxia, vagyis súlyos allergiás reakció jelentkezett a vakcina beadása után, tehát ez egyáltalán nem új jelenség a COVID-19 vakcináinál.
További részletek a 444.hu írásában.
