Miskolc regionális kórházi központ maradt volna, de 2098 helyett 1208 aktív ággyal számoltak a városban abban a 2020-as tanulmányban, amelyet az Egészségügyi Minisztérium november 10-én hozott nyilvánosságra. Ózd és Sátoraljaújhely megtartotta volna helyi kórházi szerepét, Kazincbarcikán, Szikszón és Edelényben viszont profilváltást javasoltak. A számok egy korábbi tanácsadói forgatókönyvből származnak, nem egy most elfogadott kórházreformból.
Hat dokumentumot tett közzé az Egészségügyi Minisztérium abból a mintegy 1650 oldalas tanulmánycsomagból, amelyet 2020 és 2024 között az előző kormány különböző tárcái rendeltek meg a Boston Consulting Grouptól (BCG). A nyilvánosságra hozatalról november 10-én este a 444 is beszámolt. A csomag legkorábbi és legterjedelmesebb darabja a Projekt Hippokratész: a 891 oldalas anyag az állami finanszírozású egészségügy helyzetét elemzi, és 53 pontos átalakítási javaslatot tartalmaz. A minisztérium szerint a tanulmány és vezetői összefoglalója bruttó 352,4 millió forintba került. A későbbi dokumentumok a magánegészségügy szerepével, a finanszírozással és az egészségbiztosító működésével foglalkoznak.
A teljes tanulmány 415–416. oldalán külön szerepel Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A szerzők a 2019-es adatokat vetették össze egy 2035-re felvázolt ellátási modellel. Miskolcon látták a legtöbb összevonási lehetőséget. A megyei központi kórház miskolci kapacitását 2098-ról 1208 aktív ágyra csökkentették volna a modellben, miközben az intézmény regionális szerepet kapott volna. A 890 ágyas különbség a táblázat két oszlopa közötti eltérés: nem azt jelenti, hogy azóta ennyi ágy szűnt meg, és nem is a kórház mai ágyszámához viszonyít.
Az ózdi Almási Balogh Pál Kórházat 250 aktív ággyal, változatlan kapacitással tartották volna meg helyi kórházként. A sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház szintén helyi kórház maradt volna, 255 helyett 250 ággyal. Kazincbarcikán két külön sor szerepel: a megyei központi kórház ottani telephelyén 15, a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.-nél 55 aktív ágyat tüntettek fel a kiinduló állapotban. A forgatókönyv egyiknél sem számolt aktív ágyakkal. Ugyanez szerepel a szikszói telephely 34 és az edelényi Koch Róbert Kórház 141 aktív ágya mellett. A táblázat mind a négy esetben profilváltást, nem intézménybezárást jelöl.
A járóbeteg-ellátásról szóló táblázat azt is megmutatja, miért fontos ez a különbség. Kazincbarcikán, Edelényben és Szikszón járóbeteg-ellátó központtal számoltak, miközben az aktív fekvőbeteg-kapacitást megszüntették volna az érintett telephelyeken. A diósgyőri kórházi szakrendelői telephelynél profilváltást jelöltek, ahogy Cigánd, Borsodnádasd, Putnok és Gönc egy-egy ellátóhelyénél is. Mezőkövesden a megyei kórház járóbeteg-telephelyét összevontként tüntették fel, a városi rendelőintézetet viszont járóbeteg-ellátó központként tartották volna meg.
A dokumentumok felülvizsgálatát 2026 májusában rendelte el a kormány. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közzétételt azzal indokolta, hogy közpénzből készült, közérdekű elemzésekről van szó. A tárca szerint az anyagok már évekkel ezelőtt feltárták a szakemberhiányt, a finanszírozási gondokat és az ellátáshoz való hozzáférés zavarait. A minisztérium ugyanakkor leszögezte: a jelenlegi egészségügyi program nem a BCG tanulmányaira épül, és a közzététel nem jelenti az abban szereplő kapacitáscsökkentések előkészítését.
A nyilvánosságra hozott anyagból így az derül ki, milyen ellátási hálózatot vázoltak fel 2020-ban a megyének, nem az, hogy mi vár most a borsodi kórházakra. A betegek számára a következő kérdés az, hogy a mai tervek szerint mely ellátások maradnak helyben, melyekhez kell Miskolcra utazni, és milyen kapacitással tudja őket fogadni a megyei központ.
Fotó, grafika: Borsod24, MI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
