Miközben Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági és jövedelmi mutatói továbbra sem kedvezőek, a boltok forgalma az országosnál élénkebben növekedett. A látszólagos ellentmondás mögött azonban nem feltétlenül az életszínvonal látványos javulása áll.
Folytatódott a borsodi kiskereskedelem élénkülése: 2026 augusztusában 87 milliárd 686 millió forintos forgalmat mértek a megye üzleteiben. Ez valamivel magasabb a júliusi 87 milliárd 506 milliónál, és több mint hárommilliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi, 84 milliárd 590 milliós összeget.
Nem csupán a pénztáraknál elköltött összeg emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal kiigazítatlan volumenindexe alapján – vagyis az árváltozások hatását kiszűrve – 3,5 százalékkal több terméket értékesítettek a borsodi boltokban, mint 2025 augusztusában. Országosan eközben 2,4 százalékos növekedést mértek.
Fontos azonban, hogy a két szám nem vethető össze teljes pontossággal. A megyei adat kiigazítatlan, az országos mutató pedig munkanaphatással korrigált. A számok mindenesetre arra utalnak, hogy Borsodban az átlagosnál élénkebb lehetett a vásárlási forgalom.
Mindez első pillantásra nehezen egyeztethető össze a megye gazdasági helyzetével. Borsod-Abaúj-Zemplénben továbbra is alacsonyabbak a keresetek az országos átlagnál, sok család számára pedig a mindennapi kiadások előteremtése is komoly terhet jelent. A bolti forgalom növekedése azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a helyiek életszínvonala ugyanilyen arányban javult volna.
Kiskereskedelmi üzletek száma tízezer lakosra. A fehér szín jelentése 5-50, a sötétkéké 329-655 (KSH, 2025-ös adat)
Magyarázatot jelenthet az alacsonyabb viszonyítási alap. Amennyiben az előző év azonos időszakában különösen gyenge volt a forgalom, már egy mérsékeltebb élénkülés is látványos százalékos növekedést eredményezhet. A júliusi adat például még 6,5 százalékos emelkedést mutatott, augusztusra viszont 3,5 százalékra lassult a bővülés.
Szerepet játszhatott a nyári idegenforgalom is. A statisztika nem kizárólag a borsodi lakosok vásárlásait tartalmazza: beleszámít mindaz, amit a megye üzleteiben költöttek el. Tokaj-Hegyalja, a Bükk, Miskolctapolca és más turisztikai célpontok látogatói, valamint az átutazók és a határ túloldaláról érkezők fogyasztása egyaránt növelhette a forgalmat.
Hatással lehetett a korábban elhalasztott vásárlások pótlása is. Tartós fogyasztási cikkeknél már néhány nagyobb kiadás is megmozdíthatja a havi statisztikát. Közben az sem zárható ki, hogy a háztartások a megtakarításaik csökkentésével, hitelből vagy más kiadások visszafogásával költöttek többet a boltokban.
Önmagában a kiskereskedelmi növekedés tehát nem azonos a jólét gyarapodásával. Az emberek akkor is kénytelenek élelmiszert, gyógyszert vagy háztartási cikkeket vásárolni, ha közben kevesebbet tudnak félretenni, vagy egyre nehezebben fizetik ki a lakhatási és rezsiköltségeiket.
Országos szinten ráadásul az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma augusztusban mindössze fél százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy a teljes kiskereskedelem bővülését nem elsősorban a mindennapi élelmiszer-vásárlások hajtották.
Az év első nyolc hónapjában összesen csaknem 657 milliárd forintot költöttek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei boltokban. Részletes területi bontás ugyanakkor nem érhető el arról, hogy ebből mennyi jutott élelmiszerre, ruházatra, műszaki cikkekre vagy üzemanyagra. Enélkül azt sem lehet pontosan megmondani, hogy mi okozta a nyári kiugrást.
A KSH most közölt adatai előzetesek, ezért később még változhatnak. Annyi biztosan látszik, hogy több áru fogyott a megye üzleteiben. Arra azonban a statisztika önmagában nem ad választ, hogy a borsodiak valóban többet engedhettek-e meg maguknak, vagy csupán más forrásból és más kiadások rovására költöttek többet.
Forrás: KSH – A kiskereskedelmi forgalom megyei adatai, KSH – Belkereskedelem
Fotó: KSH
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
