A bükki és zempléni erdőket is érintheti a fakitermelési moratórium lejárta, bár a címben feltett kérdésre egyelőre nincs hivatalos válasz.
Hat környezetvédelmi szervezet arra kérte a kormányt, hogy szeptember 30. után is tartsa fenn a fakitermelési moratóriumot a védett és Natura 2000 besorolású állami erdőkben. Szerintük a szükséges új szabályok még nem készültek el, a történelmi aszály pedig kritikusan legyengítette az erdőállományt.
Borsod-Abaúj-Zemplénben nagy kiterjedésű védett állami erdők találhatók a Bükkben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton. A moratórium lejárta közvetlenül érintheti ezek kezelését, továbbá az Északerdő Zrt. tevékenységét. Jelen állás szerint nem ismert, hogy az Északerdőt és a Bükki Nemzeti Park fennhatóságában tartozó területeken indulhatnak-e októberben fakitermelések.
A WWF említett, Nyílt levél a moratórium meghosszabbításáról erdeink védelméért című kezdeményezésének teljes szövege így szól:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Alulírott civil szervezetek ezúton kérik, hogy amíg a védett és Natura 2000 területen lévő állami tulajdonú erdők megfelelő kezelését biztosító intézményi és jogszabályi háttér létre nem jön, addig a 2026 májusában bejelentett átmeneti fakitermelési moratórium meghosszabbításával biztosítsa erdeink védelmét.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter saját szavaival fejezte ki néhány hónapja, hogy az állami erdőgazdálkodás átalakítására van szükség, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó. Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett, amelyet nagy örömmel fogadtunk. A moratórium ideje alatt azonban a védett erdők kezelését megreformálandó intézményi átalakulásokat nem sikerült megfelelően megalapozni, miközben a fakitermelések októbertől már a moratórium általi korlátozások nélkül, nagy ütemben folyhatnak a védett területeken is.
Alulírott zöld szervezetek szerint nem látható tiszta, transzparens ütemterv a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, illetve biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat. A fokozódó éghajlatváltozás miatt olyan erdőkezelésre van szükség, amely az erdők természetes alkalmazkodó- és regenerációs képességéhez igazodik.
A szociális tűzifa iránti igény elvben – a becsült mennyiségek alapján – ugyanakkor teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.
A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, legalább három okból.
1) Az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett rendszerszintű intézményi átalakítások pedig eddig nem történtek meg. Az állami erdőgazdaságok jelenlegi finanszírozási modellje mellett a fakitermelés eddigi volumene csupán átmenetileg csökkenthető. A korlátozásokat csak akkor célszerű feloldani, amikor a kezelő intézmények működését már nem elsősorban a kitermelt faanyag biztosítja.
2) A magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid távon, középtávon és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. A természetvédelmi és rekreációs szempontból legértékesebb, a jövőben háborítatlanul vagy speciális természetvédelmi kezeléssel fenntartandó erdőtömbök lehatárolása alapvető stratégiai cél. Lehatárolások nélkül a legértékesebb erdeinket ebben a szezonban is érheti olyan, különösen a bontó-, szálaló-, vég- és tarvágásokból fakadó élőhelyi károsodás, aminek következményei akár egy-másfél évszázad alatt állíthatók csak helyre.
3) A 2026-os év nyarán tapasztalt történelmi aszály olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta erdeinket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat. Az erdőfelújulás ellehetetlenülése, a természetes bolygatásokra (különösen szél, tűz) és kórokozókra való fokozott érzékenység, a termőhely szélsőséges degradációja egyaránt valós veszély, ami hosszú távú állapotromláshoz, sőt erdőterület-vesztéshez vezet.
A szervezetek méltányolják, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nyitott a párbeszédre, és ők is több javaslatcsomagot átadtak már a hosszú távú megoldások kidolgozását segítve. Ezt a jövőben is konstruktívan, szakértelmüket felajánlva folytatni fogják, a jelenlegi helyzetben azonban a moratórium megfelelő feltételek melletti meghosszabbítását kérik a kormánytól.
Köszönettel:
- Erdőszeretet Szövetség
- Greenpeace Magyarország Egyesület
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Magyar Természetvédők Szövetsége
- Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége
- WWF Magyarország Alapítvány
- Egymeder Egyesület, Verőce
- Zöldendre Egyesület, Szentendre
- Zöld Vidék Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Kaposvár
- Gyűrűfű Alapítvány
- Gyűrűfű Egyesület
- Magyarországi Erdőkért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
- Zöld Fordulat
Budapest, 2026. szeptember 28.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
