Józsa Márta Azt beszélik című műsorában Bethlen Tamás, a Borsod24 szerkesztője rajzolta meg Miskolc jelenlegi, meglehetősen borús problématérképét. Bár az országgyűlési választások rendszerváltozást hoztak, a borsodi megyeszékhelyen a régi, feszítő problémák nem oldódtak meg varázsütésre, az újak pedig folyamatosan gyűlnek. A város, amely a „régi szép időkben” még egy 210 ezer lakosú, virágzó ipari központ volt, mára egy identitását és tőkéjét kereső várossá zsugorodott volna?
A miskolci közbeszédet és a közösségi médiát leginkább három konkrét, szimbolikussá vált ügy uralja, amelyek körül a legtöbb lakossági kritika megfogalmazódik.
Egyrészt köztudott, hogy a híres miskolctapolcai Barlangfürdő gyógyászati részlegének tetőszerkezete leégett, és a komplexum két évig zárva tartott. Végül napokkal ezelőtt, a nemzeti ünnepünkön indult el újra, ugyanakkor ez a kényszerű leállás a főszezonban lényegében térdre kényszerítette Miskolc turizmusát.
Másrészt a diósgyőri vár újjáépítése évek óta húzódik, és a helyiek körében komoly vitákat vált ki. A beruházás kálváriáját tetézi, hogy 2021-ben, még Veres Pál korábbi polgármester idején az egyik torony megrogyott a terhelés alatt. A statikai hibák elhárítására a befejezésre szánt összegek jelentős részét el kellett költeni, így a kapuk előtt álló átadás előtt elfogyott a befejezéshez szükséges pénz.
Harmadrészt a Diósgyőri Acélművek, a város közepén elterülő rozsdaövezet sorsa régóta rendezetlen, ám a kormány által nyújtott 6,5 milliárd forintos támogatásból az önkormányzat megvásárolta a terület nagy részét.
Miskolc jelenlegi, Fidesz-KDNP többségű városvezetése élén Tóth-Szántai József polgármester a választási kampányban azzal érvelt, hogy politikai kapcsolataik és a (korábbi) kormányzati háttér garantálja majd a fejlesztésekhez szükséges pénzáramlást. A kampány egyik leginkább ikonikus jeleneteként Lázár János egy biankó csekket adott át a városvezetőnek, megígérve a teljes miskolci úthálózat újraaszfaltozását Azóta viszont Lázár János nincsen sehol, sőt, lemondott, a csekket pedig nincs ki beváltsa, és a kormányzati pénzcsapok sem nyíltak meg.
A miskolci önkormányzat emellett hatalmas adósságot görget maga előtt, többek között milliárdos nagyságrendű tartozása van a saját tulajdonú helyi közlekedési vállalat felé. Emiatt a városvezetés kénytelen folyamatosan csökkenteni a járatszámokat, ami folyamatos lakossági felháborodást vált ki. Bár a népességfogyás és a Covid-időszak alatti utazási szokások átalakulása némileg csökkentette az igényeket, a közlekedés állapota jóformán tarthatatlanná vált.
A forráshiány és a politikai realitások Tóth-Szántai József polgármester stílusát is megváltoztatták: a kampányban elvárt harcias, sokszor ukránellenes narratívák után mára jóval békülékenyebb és csendesebb hangot üt meg a Tisza 2/3 után.
Ezzel párhuzamosan komoly belső átrendeződés zajlik a helyi Fideszben, Hollósy András alpolgármester augusztus 31-i hatállyal lemondott tisztségéről, Bajusz Gábor, a Megafon-képzésen átesett, korábban rendkívül agresszív hangvételű frakcióvezető átadta pozícióját, és a közösségi médiából is törölte a kampányidőszakban folytatott harcias tevékenységét, Czinkné Sztán Anikó fideszes képviselőnő pedig kilépett a frakcióból, és a Borsod24 hasábjain elkezdte feltárni a helyi Fidesz-gépezet elmúlt másfél évtizedének belső működését.
Miskolc tehát továbbra is a rendszerváltás óta görgetett strukturális problémák, a hiányzó fejlesztési víziók és a súlyos tőkehiány hálójában vergődik, miközben a vezetés belső harcai és a választói elégedetlenség érdekes helyzeteket hozhat még.
A teljes műsor itt hallgatható meg:
Kép:
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
