Talán ezen a nyáron érezte meg mindenki igazán, mit jelent a klímaváltozás egy olyan városban, ahol a beton uralja a tereket: hogy hány fokkal hűvösebb egy lombkorona alatt, mint egy parkoló közepén, és arról is, hogy egy közeli erdő hogyan tudja egy város vagy városrész levegőjét is javítani. Miskolcon három éve pontosan erről szólt volna egy bejelentés – csak azóta nem történt semmi.
2023 októberében közölte a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft., hogy 549 969 eurós, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert 32,43 hektáros erdőtelepítésre a Bedegvölgyben, a Minap oldalán ma is elérhető a cikk, miszerint tölgyerdő lesz Bedegvölgyben. A cég saját honlapján közzétett tájékoztatója szerint az előkészítés évekre nyúlt vissza: 2021-ben elkészültek a talajminták és az első terv, amit a kormányhivatal az akkor érvényben lévő építési szabályzatra hivatkozva elutasított. 2022-ben módosult a szabályzat, a cég újra beadta az erdészeti tervet, azt jóváhagyták, decemberben pedig ismét pályázott. A támogatói okiratot 2023 szeptemberében kapták meg, ami egyúttal 36 hónapos határidőt is szabott a telepítés megkezdésére – ez a határidő idén ősszel jár le.
A terv akkor részletes és lelkes volt, és jól illeszkedett abba a képbe, amivel a városvezetés azóta is kampányol: hogy Miskolc a Bükk kapuja, a zöld város, amely komolyan gondolja a klímasemlegességet. Veres Pál polgármester maga kötötte a fásítási tervekhez ezt a célt, Osváth Zoltán Zsolt ügyvezető pályázatot ígért erdőtelepítő szakembereknek, Kertész Béla műszaki vezető pedig azt mondta, 2024 elején indulnak a munkálatok, ősszel pedig a közbeszerzés lezárultával elindulhat maga a telepítés. A honlapon közölt tervek szerint 260 ezer csertölgy csemetét ültettek volna el, ebből a becslés szerint 162 ezer élte volna túl az ápolási időszakot, 80-100 év múlva pedig hektáronként 500-650 tölgyfa állt volna a Bedegvölgyben. A vadkár ellen egy 5 kilométeres, 1700 oszlopra erősített kerítést is terveztek, „a telepítéssel egy menetben”.
Ebből semmi nem valósult meg. Az ültetés el sem kezdődött, és – mint idén nyáron kiderült – a támogatáshoz sem nyúltak hozzá.
Kovács Imre István, a Jobbik politikusa június 7-én közérdekű adatigényléssel fordult a Városgazdához. Tíz pontban kérdezett: készült-e bármilyen belső jelentés a projekt elmaradásáról, pontosan mi indokolja, hogy nem indult el a kivitelezés, lehívható-e még a támogatás, történt-e hivatalos bejelentés a támogató szerv felé, mennyit költöttek eddig előkészítésre, készült-e számítás a várható zöldfelületről, szén-dioxid-megkötésről, levegőminőség-javulásról vagy a helyi gazdaságra gyakorolt hatásról, és milyen tervei vannak a cégnek a területtel, ha a projekt véglegesen meghiúsult.
A Városgazda kivárta a 15 napos válaszadási határidőt és június 22-én válaszolt, pontról pontra:
Belső jelentés nem készült. A projekt elindítását azért nem javasolták, mert – ahogy írják – a vadkerítés kiépítése a pályázatból nem finanszírozható, az erdősítés 40 évre számított hozama nincs arányban a beruházás költségével, a terület egy része pedig többször védelemre javasolt ősgyepet érintene.
Ez a három indok azért meglepő, mert a 2023-as tájékoztatóban a kerítés még magától értetődő része volt a tervnek, az ősgyepről pedig szó sem esett – ha ez már akkor is akadály volt, a cég három éven át nem szólt róla egy szót sem.
Kockázatelemzés vagy hatásvizsgálat a válasz szerint nem készült arra vonatkozóan, hogy a projekt elmaradása milyen gazdasági, környezetvédelmi vagy támogatási következményekkel jár. Nem számolták ki, mennyi szén-dioxidot kötött volna meg az erdő, milyen hatással lett volna a levegőminőségre, és azt sem vizsgálták, mennyi munkát adott volna a helyi vállalkozóknak a cserjeirtástól a makkvetésig – ez utóbbi kettőt egyenesen azzal indokolták, hogy a projekt „nem gazdasági célra irányult”.
A lehívási határidőre viszont pontos válasz jött: a támogatási összeg 2027 júniusáig még igénybe vehető. A cég azt is közölte, hogy a támogató szerv felé nem áll fenn kommunikációs kötelezettségük az elmaradásról, hiszen – idézve a választ – „a kérdésben jelzett okból” ez nem szükséges. A projekt előkészítésére eddig 531 000 forintot költöttek a termőhelyfeltárási szakvéleményre és 942 000 forintot a kivitelezési tervdokumentációra, összesen tehát 1 473 000 forintot egy olyan beruházásra, amely azóta sem indult el.
Kovács itt nem hagyta annyiban. A június 22-i válasz egyik mondata szerint ugyanis a projekt elmaradását a cég már bemutatta a 2025. évi vagyonkezelői beszámolójában, amit a közgyűlés Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottsága jóvá is hagyott. Egy másik mondat szerint viszont a területtel kapcsolatos további tervekről azért nincs dokumentáció, mert „jelenleg még folyamatban van az ezzel kapcsolatos döntés előkészítése.” Kovács pontosan erre az ellentmondásra kérdezett rá július 5-i, második levelében: ha a beszámoló már lezárta az ügyet, milyen döntés van még előkészítés alatt, ki jogosult meghozni, mikor indult az eljárás, és milyen határidővel zárul? Kérte azt is, küldjék meg a teljes vagyonkezelői beszámolót, annak mellékleteit, valamint a bizottsági ülés jegyzőkönyvét és határozatát – illetve nyilatkozzanak arról, hogy a folyamatban lévő döntés-előkészítés kizárólag a terület jövőbeni hasznosítására vonatkozik-e, vagy magának a projekt végleges megszüntetésének a kérdése sincs még lezárva.
A Városgazda július 21-i válasza ezúttal nem részletezett, hanem elzárkózott. A cég az Infotv. 27. § (5) bekezdésére hivatkozva – amely szerint a döntés-előkészítést szolgáló adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak – tagadta meg a kérdések nagy részének megválaszolását. A vagyonkezelői beszámolót és a bizottsági jegyzőkönyvet nem küldte meg, csak két linket adott a miskolc.hu oldalára. Arra, hogy a projekt végleges megszüntetése lezárt ténynek tekinthető-e, vagy még ez sem dőlt el, továbbra sem érkezett válasz – mindkét levél végén ugyanaz a jogorvoslati tájékoztató szerepelt: a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a Miskolci Járásbírósághoz, vagy bejelentést lehet tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
A Jobbik szerint a 225 millió forint technikailag még megmenthető, hiszen a lehívási határidő 2027 júniusa. A párt azt követeli, hogy a városvezetés tisztázza, ki döntött a leállításról hatásvizsgálat nélkül, üljön asztalhoz szakemberekkel, és ha az ősgyep valóban akadály, keressenek másik miskolci területet az erdősítésre. A közlemény szerint az sem mellékes, hogy az a városvezetés mondott le önként 32 hektár új erdőről, amelyik éppen azzal kampányol, hogy Miskolc a Bükk városa.
A 2023-as bejelentésekhez képest – árnyékot adó tölgyerdő, klímasemlegességi cél, munka a helyi vállalkozóknak – 2026 nyarán annyi biztos: egy elfogadott, csaknem félmillió eurós támogatás, egy szeptemberben lejáró kivitelezési határidő, és egy önkormányzati cég, amely a saját belső logikáját sem tudja következetesen magyarázni.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
