Nagy Gábor Bálint szerdán benyújtotta lemondását – a legfőbb ügyészség honlapján megjelent közlemény szerint a lépésre az ideiglenes köztársasági elnöki feladatokat ellátó Forsthoffer Ágnesen keresztül, az Országgyűlés elnöki teendőit ellátó alelnöknek címzett nyilatkozattal került sor. Megbízatása 2026. augusztus 25-én szűnik meg.
Közleményében Nagy Gábor Bálint azt írta: „az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere”. Hozzátette, hogy pozícióját „a jogszabályoknak megfelelően, kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve” töltötte be, és sem neki, sem családtagjainak nem volt köze politikai pártokhoz.
A távozó legfőbb ügyész szerint az elmúlt időszakban „sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások” érték az általa vezetett szervezetet. Szavai szerint egyre gyakoribb, hogy büntetőeljárások szereplői és jogi képviselők saját ügyeiket felhasználva politikai támadásokat intéznek az ügyészség ellen – ez pedig szerinte már nemcsak őt és tisztségét érinti, hanem az ott dolgozó több mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat is veszélyezteti.
Nagy Gábor Bálint arra is kitért, hogy „rendkívül rossz üzenete van”, ha közéleti szereplők azért követelik a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltását, mert a folyamatban lévő büntetőeljárások nem az elképzeléseik szerint alakulnak. Mint írta, ennek az a következménye, hogy „a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával”.
Lemondása okaként kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartását jelölte meg: „az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult nemtelen, politika által motivált küzdelmek miatt.”
A lemondást napokkal megelőzte, hogy Laczó Adrienn és Horváth Lóránt – az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek – azzal a kéréssel fordultak Forsthoffer Ágneshez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél Nagy Gábor Bálint hivatalvesztésének eljárását. Nagy Gábor Bálint májusban még azt mondta, nem tervez lemondani, annak ellenére, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott neki határidőt az önkéntes távozásra. Akkor azzal indokolta a maradást, hogy folytatni szeretné a szakmai munkát, és hogy „soha semmi köze nem volt a politikához”.
Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában sorolta a szerinte már távozott vagy eltűnt „Orbán-bábokat” – Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert, Polt Pétert, Lomniczi Zoltánt, Lázár Jánost, Sulyok Tamást –, majd hozzátette: „Van itt egy név, ami fájóan hiányzik a sorból: a legfőbb ügyész.” A miniszterelnök a lemondás hírére Facebookon reagált: „Ezzel az ország újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki akadályozta a rendszerváltást. Uraim, ki lesz a következő?”
A parlament honlapján elérhető szakmai önéletrajza szerint Nagy 2012 óta dolgozik a Legfőbb Ügyészségen, kirendelt ügyészként kezdte a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán. Korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíráskodott, majd a Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozott kirendelt ügyészként. 2021-ben a Legfőbb Ügyészség Kabinet osztályvezető ügyésze lett, tavaly pedig Polt Péter kabinetfőnöke. 2013 óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol 2002-ben diplomázott. 2024-ben Magyar István-díjat kapott. Pályafutásának egyik legismertebb ügye a lúgos orvos ügyében folytatott vádképviselet volt.
Elődje, Polt Péter tizenöt évig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot – először 2000-ben, az első Orbán-kormány idején, majd 2010-től, a Fidesz kétharmados győzelme után ismét. Polt hivatali ideje alatt olyan korrupciógyanús ügyek sem jutottak bíróságra, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi. Polt Péter május 15-én mondott le, miután kiderült, hogy a Fidesz alkotmánybírónak jelöli; a testület elnökének posztjára is őt szánják. A parlament május 20-án választotta meg alkotmánybírónak.
A lemondás időzítése azért is figyelemre méltó, mert egy nappal korábban foglalta le az ügyészség a Fidesz szervereit az NKA-botrány kapcsán. Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján koncepciós eljárásnak nevezte a lépést, és azt mondta, az NKA döntéseiben részt vevők semmi rosszat nem tettek, csupán a kormány által megszavazott összeget bocsátották a magyar kultúra rendelkezésére.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
