A nagy nyárfalepke jól érzi magát Aggtelek környékén.
2026 júniusának végén Dékány Miklós Sándor (Dékány Alexander) természetfotós – ismertebb nevén Alex Menrich – olyan felvételsorozatot készített a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) egy nőstény példányáról, amely a fotós közlése szerint eddig nem állt rendelkezésre Magyarországon ilyen részletességgel. A képek évekig tartó, célzott terepmunka eredményei, és egy nagyobb, a faj teljes életmenetét feldolgozó dokumentáció részét képezik, amelyet Menrich egy későbbi publikációban mutat majd be bővebben.
A nagy nyárfalepke azért számít különleges fogásnak, mert a hazai állomány mára gyakorlatilag egyetlen menedékre szorult. A Nymphalidae család e tagja valaha Budapest környékén, a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben is repült, a fajleírások szerint azonban a klíma kedvezőtlen alakulása miatt a faunaterület nagy részéről kipusztult. Jelenleg csak az Aggteleki- és Szlovák-karszt, valamint a nyugati határszél – a Kőszegi-hegység, az Őrség, a Vendvidék és a Soproni-hegység – ad neki otthont, de a fajleírás szerint az utóbbi években ezeken a maradék élőhelyeken is számottevő állománycsökkenés figyelhető meg. A faj Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A nőstény megörökítése azért is számít ritkaságnak, mert – Menrich szerint – a fajon belül is kifejezetten nehéz megfigyelni. A hím és a nőstény külseje jól elkülönül: a hím szárnyai kékes-szürkés alapon fehér foltosak, a nőstényé sötétebb, ám a fehér rajzolat nála kiterjedtebb. A lepke a gyertyános-tölgyesek hűvös, párás szegélyeit kedveli, ahol sok rezgő nyár nő, illetve a patakvölgyeket és a hegyi tavak környékét; hernyói a nyár- és égerfák törzsében fejlődnek, s két évbe telik, mire imágóvá válnak.
Menrich nem először számol be a faj aggteleki felbukkanásáról. A National Geographic 2022-es cikkében, amelyet szintén ő jegyzett, arról írt, hogy a nagy nyárfalepke az azt megelőző két évben alig mutatkozott – 2021-ben mindössze egyetlen példányát sikerült megfigyelni –, 2022-ben viszont Jósvafő és Szögliget térségében több mint tíz egyedet is regisztráltak. A most közreadott felvételek ennek a több éve tartó megfigyelési munkának a folytatásaként, egy még ritkábban dokumentált mérföldkőként kerültek nyilvánosságra.
A fotós az Instagramon közzétett bejegyzésében megjegyezte: bár a rovarok, köztük a lepkék egyedszáma valóban visszaesett, az Aggteleki-karszton még mindig találhatók olyan élőhelyek, amelyek biztonságos menedéket adnak a hazai nemes lepkéknek. Szavai szerint sok faj ma inkább túlélő üzemmódban van jelen ezeken a területeken, semmint magas egyedszámmal, a klímaváltozás hatásai pedig nekik sem kedveznek – arra a korábbi félelmére azonban, hogy fotóik egyszer már csak emlékét őrzik majd egy-egy eltűnt fajnak, egyelőre rácáfolt a terep.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
