Miskolc északi határában szűk két évtized alatt terült szét egy ipari-logisztikai övezet, és vele együtt fogytak el a környék legjobb termőtalajai. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézeti Tanszékének vezetője műholdfelvételeken mutatta meg a Telexnek ezt a folyamatot a szadai Év talaja pikniken, ahol a társaság a városi talajok pusztulására hívta fel a figyelmet.
„Amikor jövök ki Miskolcról, mindig a sírás kerülget, mert a legjobb talajokat foglaljuk el az ipari parkokkal több tíz hektárnyi területen” — fogalmazott Dobos. Hozzátette: miközben a városban ott állnak az elhagyott gyárépületek és a barnamezős területek, máshol értékes, művelhető földeket vonnak ki végleg a használatból.
A jelenség nem miskolci sajátosság. A szakember példaként hozta, hogy a kecskeméti Mercedes- és a debreceni BMW-gyár is jó minőségű csernozjom talajra épült a kijelölt ipari parkokban.
A talajfedést — amikor beton vagy térkő zárja le a felszínt — Dobos a folyamat csúcsának nevezte. Ilyenkor megszűnik mindaz, amit a talaj addig nyújtott: a biomassza, az élelmiszer, a tiszta levegő, a szénmegkötés, a víztisztítás, a biodiverzitás. A lezárt felület alatt rövid idő alatt sivataghoz hasonló állapot alakul ki, és innen szerinte nincs visszaút.
A városi talajoknak az Európai Unióban egyre nagyobb figyelem jut, mert ökológiai funkcióik a mindennapokat is meghatározzák. Ahol a víz be tud szivárogni a földbe, ott a hirtelen lezúduló esőből nem lesz akkora villámárvíz; a beton ezzel szemben a párologtatást is megakadályozza. Termőtalaj nélkül az árnyékoló, mikroklímát javító növényzet sem marad meg, így a hőszigethatás tovább erősödik.
Dobos szerint a talaj egészsége az emberi egészséggel függ össze: tápanyag és mikroelem nélküli földön nehéz egészséges élelmiszert termelni, a talaj pedig az önellátás egyik záloga. A jelenlegi mezőgazdaságot ugyanakkor bírálta, mert az szerinte szinte teljesen eltávolodott a talaj természetes működésétől, és a termesztést műtrágyára, növényvédő szerre alapozza.
A talajok közben elvesztették azt a pufferképességüket, amellyel korábban tompítani tudták a klímaváltozás és az emberi terhelés hatásait. Magyarországon szinte mindenütt egyszerre négy-öt talajdegradációs folyamat zajlik, helyenként ennél is több. A Dunántúli-dombság egyes részein a talaj már majdnem teljesen eltűnt: egy-másfél méternyi réteg pusztulása után előbukkant a csaknem hófehér felszín. A szennyezés tovább rontja a helyzetet — a termőföldre kijuttatott nehézfémek oldatba kerülve a halakban, az ivóvízben, végül a táplálékláncban halmozódnak fel.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
