A magyarok kedvenc várait rangsoroló friss felmérésben Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobbjaként végzett Boldogkő vára: országosan a negyedik helyet szerezte meg.
A csodasmagyarorszag.hu idén tavasszal állította össze a listát, amelynek élére Eger került. A második helyen a Visegrádi Fellegvár, a harmadikon Sümeg végzett, közvetlenül mögöttük pedig a Hernád völgye fölé magasodó Boldogkő. A vár ezzel maga mögé utasította a megye másik két, az első tízbe bejutott helyszínét is: Füzér a hatodik, a sárospataki Rákóczi-vár a tizedik lett.
A Boldogkővára közösségi oldalán köszönték meg az elismerést. A vár vonzerejét az Észak-Magyarország napilap szerint az újjáépített palotaszárny, a kiállítások és a rendszeresen meghirdetett hétvégi programok adják, amelyek évről évre sok látogatót csábítanak a Zempléni-hegység nyugati peremén álló erősségbe.
A vár a tatárjárás utáni évtizedekben épült, hogy a Kassa felé vezető utat szemmel lehessen tartani. Az építő Tomaj nemzetségtől IV. László király 1282-ben szerezte meg, ettől fogva pedig az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok maradt. A falai közt ma régészeti kiállítás, had- és pénztörténeti tárlat, zászló- és címerbemutató, kovácsműhely és a középkori várbörtön várja a látogatót — a tárlatok IV. Béla korától Károly Róbert időszakán át a lovagkor végéig vezetnek végig.
A palotaszárny ólomkatona-kiállítása többek között az 1241-es muhi csatát eleveníti meg, aprólékos részletekkel: a készítők még az évszakokat és az ágyúkból felszálló füstöt is érzékeltették. Nyaranta humorral fűszerezett lovagi párbajok zajlanak a várudvaron, a vár leglátványosabb pontja pedig az Oroszlán-szikla — egy húszméteres, pengeéles sziklagerinc végén álló őrbódé, amelyet a legutóbbi felújításkor állítottak helyre, és ma fapallón járható végig.
A vár megközelítését a tövében kialakított parkoló könnyíti, a gyalogosoknak pedig az Országos Kéktúra útvonala kínál megoldást: a kapunál bélyegzőhely is fogadja az érkezőket.
A vár nevéhez monda is tapad. Eszerint a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű aszalómester rejtette el, akinek hálából a király a környéket adta — azzal, hogy várat emeljen oda. Bodó hét lánya csak ahhoz volt hajlandó hozzámenni, aki egy évig segít az építkezésben, így hét év alatt elkészült az erősség, amelyet kezdetben Bodókőnek hívtak. A monda szerint az esküvőn maga a király keresztelte át a várat — mivel a hét lány itt volt a legboldogabb.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
