Néhány nap leforgása alatt két nagy szereplő is megmozdult a magyar médiapiacon. A kormányhoz közel álló Mediaworks jelentős leépítésre készül, a kormánytöbbség pedig benyújtotta a közszolgálati média teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Mindkét lépés az áprilisi kormányváltáshoz vezethető vissza.
A kiadónál a hírek szerint a jövő hét elején közel kétszáz embertől válhatnak meg azonnali hatállyal. A céginformációs adatok szerint nagyjából kétezren dolgoznak ott, vagyis a teljes állomány közel egytizede kerülhet utcára. Az érintetteknek pénteken szóltak, hogy hétfő reggel mindenképpen jelenjenek meg – a szabadságukat töltők is –, érdemi tájékoztatást viszont nem kaptak. A létszámról ellentmondó információk keringenek: egy forrás háromszázötven főt emleget, a valós szám azonban alighanem kétszáz alatt marad. Az ok technikai. Ha az elbocsátás elérné a létszám tíz százalékát, csoportos leépítésnek minősülne, amelyet harminc nappal korábban be kellene jelenteni. Mivel a megválás azonnali hatályú, a kiadó vélhetően legfeljebb száznyolcvan főig megy el ebben a körben.
A megszorítás a kiadványok körét is átrajzolja. Megszűnhet a Bors, és a megyei lapok is veszélybe kerültek – ezek sok kisvárosban és faluban az egyetlen helyi nyomtatott hírforrást jelentik, így a vidéki sajtóellátás különösen érzékenyen érintett. A jobboldali sajtó egyik zászlóshajója, a Magyar Nemzet hetilappá válhat. Volt, aki már fel is mondott.
Az időzítés sem véletlen. A Fidesz szombaton tartja tisztújító kongresszusát, és a Mediaworks megvárta ezt a bejelentéssel – vélhetően azért, hogy a rendezvény előtt ne jelenjen meg Orbán Viktor pozícióját gyengítő cikk. A háttérben súlyos pénzügyi gondok állnak. A cég tavaly tizennégymilliárd forintos veszteséggel zárt, ez azonban nem működési veszteség volt, hanem a kiadványok értékének leírásából keletkezett. A Mediaworks tehát már tavaly elismerte, hogy portfóliója jóval kevesebbet ér a korábban gondoltnál. A választások után, ahogy az állami hirdetési bevételek apadtak, a korábbi bőkezű finanszírozási modell tarthatatlanná vált.
A másik oldalon a kormánytöbbség teljesen átszabná a közmédiát. A Tisza három képviselője – Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián – péntek este nyújtotta be az ötvennégy oldalas médiatörvény-módosítót. Magyar Péter ezzel betartotta múlt heti ígéretét, hogy a héten benyújtják a tervet, és teljesítette a Tisza egyik fő kampányvállalását – igaz, a közmédia „hazug hírszolgáltatásának” azonnali leállításáról szóló eredeti ígéret nem valósult meg.
A sokat bírált Közszolgálati Közalapítvány helyett egy Független Közmédia Testület venné át a tulajdonosi jogokat. A Duna Médiaszolgáltató és az MTVA megszűnik, helyükön két új cég jön létre: a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Távirati Iroda. A testületbe az Országgyűlés négy évre hat tagot választ – hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék jelöl –, további három tagot pedig a médiaszakma delegál öt évre. A testület hagyja jóvá a két cég gazdálkodását, nevezi ki a vezérigazgatókat, és a százmillió forint feletti szerződésekhez is az ő engedélye kell.
A szakmai alapot a Közszolgálati Charta adja: kiterjed a szerkesztői szabadságra, a forráskezelésre, az álhírek elleni fellépésre és a mesterséges intelligencia használatára is. A társadalmi kontrollt egy tizennyolc tagú Közszolgálati Tanács felügyeli, amelybe többek között a Tudományos Akadémia, az olimpiai bizottság, a történelmi egyházak és a határon túli magyar kulturális szervezetek delegálnak tagokat. Az NMHH továbbra is felügyeli a médiapiacot, de a Médiatanács összetétele változik: öt tagot az Országgyűlés választ, kettőt-kettőt a két oldal jelöl, az elnököt pedig pályázat útján, a friss pártpolitikai múlttal rendelkezőket kizárva.
Átalakul a finanszírozás is. A kiszámíthatóság és a politikai befolyás csökkentése érdekében hároméves költségvetési ciklusok jönnének, az erről szóló első törvény azonban csak 2028-tól lépne életbe. A legfontosabb újdonság a Tisza kampányából ismert Sajtóalap: az NMHH költségvetésén belül, a Médiatanács kezelésében működő elkülönített keret pályázati úton támogatná a független lapokat, a közösségi médiaszolgáltatásokat és az „etikus újságírás normái szerint működő” sajtótermékeket. A támogatottak köre egyszerre lesz szűkebb és bővebb: a filmtámogatás kikerül belőle, a forráshiánnyal küzdő hagyományos és új médiaszereplők viszont részesülhetnek.
Az átmenet már elindult. Az új vezetők kinevezéséig Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter irányítja a szakmai munkát, és ő indítja el a pénzügyi és működési auditot. A közmédiával kapcsolatos feladatok koordinálására a miniszter korábban Grósz Juditot kérte fel miniszteri biztosként. A személyi változások egyik leglátványosabbja, hogy a hírhamisítás miatt elhíresült Papp Dániel, az MTVA vezére lemondott – arra hivatkozva, hogy az új kormány teljes átalakítást tervez.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
