Noha az elmúlt napokban érkezett némi csapadék az országba, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság május 18-án nagyszabású vízpótlási munkálatokba kezdett a térségben.
A Bodrogból vizet szivattyúznak át a Pácini- és a Karcsai-Karcsa-holtágba, a sárospataki Keleti (Berek)-holtágba, valamint az Alsóberecki Holt-Bodrogba, a Hernádról pedig a Hernádszurdoki-holtág vízpótlása is megkezdődik. A következő másfél hónapban összesen közel 15 millió köbméter vizet terveznek átemelni – ez nemcsak a holtágak és csatornák készletét tölti fel, hanem a környező területek vízellátásán is javít.
A munkálatok hátterében az elmúlt napok csapadékosabb időjárása áll, amelyet a szakemberek igyekeznek a lehető legjobban kihasználni, bár az eső végül elmaradt a várakozásoktól. Síkvidéken a belvízcsatornákban tartják vissza a lehullott vizet, a dombvidéki tározókban – köztük a Hoór-völgyi, a Szoros-völgyi, a Laskó-völgyi, a Geleji- és a Gyöngyös-Nagyrédei-tározóban – szintén folyamatosan betározzák a csapadékból nyerhető készletet. A vízügyi igazgatóság szerint a mostani beavatkozások hosszabb távon is éreztethetik majd hatásukat, különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakok fényében.
A borsodi intézkedések azonban nem elszigetelt lépések: az aszályhelyzet az egész országot sújtja, és a szakemberek szerint a helyzet rendkívülinek minősíthető. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a 2021 óta tartó, döntően átlagosnál szárazabb időjárás következtében a halmozott csapadékhiány 2026. április 30-ra elérte a 462 millimétert – az Alföldön és a Tisza vízgyűjtő területén azonban ennél is rosszabb a kép, több térségben a 900 millimétert is meghaladja ez az érték.
Különösen aggasztó a Tisza vízállása. A szolnoki vízmércén május 9-én mínusz 285 centimétert mértek – ilyen alacsony értéket az 1901 és 2026 közötti, több mint száz éves adatsorban egyszer sem rögzítettek május hónapban. Összehasonlításképpen: az előző negatív rekord 2009-ből való, akkor mínusz 216 centiméteres értéket jegyeztek fel. A Duna sem áll jobban: a folyó magyarországi szakaszának mederteltsége összességében 10 százalék alatt van, hasonlóan a Rábához és a Drávához.
Az idei év csapadékmérlegét tekintve: januártól márciusig mindössze háromszor esett országosan is jelentős eső, április pedig különösen siralmas volt – az országos átlag csupán 4,1 milliméter volt a szokásos 40,3 milliméteres sokévi átlaggal szemben. Május hozott némi enyhülést, de a HungaroMet adatai szerint az egy hónapos csapadékhiány még mindig 30–50 mm körül jár, a három hónapos a Tiszántúlon meghaladja a 80 millimétert. A talaj felső egyméteres rétegéből sok helyen 80–120 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Magyar Péter kormánya első ülésein kiemelt napirendi pontként kezelte a vízügyi kérdéseket, és vízügyi koordináló központ felállítását is bejelentette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hangsúlyozza: a vízmegtartás stratégiája nem új keletű, a belvíz feltétlen leürítésének korábbi gyakorlatával már 2020-ban szakítottak. A 2025/26-os őszi-téli időszakban az előző évhez képest 140 millió köbméterrel több vizet sikerült megtartani, a duzzasztott víztereinkben, csatornákban és tározókban tárolt mennyiség együttesen 615 millió köbméterre rúg.
A Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, Somlyódy Balázs szerint ugyanakkor a problémák mélyek és tartósak. Magyarország vízmérlegét évek óta deficit jellemzi: a hazai eredetű vízkészlet mindössze évi 7,1 köbkilométer, a talajvíz évente átlagosan 3–5 centimétert süllyed, a felvízi országokból érkező vízhozam is folyamatosan csökken, a párolgás pedig az 1980-as évekhez képest megduplázódott. A szakértő szerint a megoldás kulcsa az, hogy a téli és tavaszi időszakban – amikor a folyókon még van megtartható vízkészlet – éljenek a lehetőséggel, mert nyárra, ha addig nem cselekszenek, már csak a szűkös készletek szétosztása marad.
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
