Húsvétvasárnap elhunyt Gyurkó Henrik bábművész, élete 91. évében. A miskolci születésű, Jászai Mari-díjas érdemes művész neve talán nem mindenkinek csengett ismerősen, de hangját szinte az egész ország felismerte: ő kölcsönözte a hangját a Füles mackó főszereplőjének, és ő énekelte azt a főcímdalt is, amelyet egyszer hallva nehéz volt elfelejteni.
Gyurkó Henrik 1935-ben született Miskolcon, és a város egész életén át végigkísérte. Nem a színpadról indult: fiatalemberként géplakatosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban, és a vasgyár közösségi kulturális életén keresztül talált rá a bábművészetre. Egyre komolyabb szerepet vállalt a helyi amatőr csoportokban – előbb a Lenin Kohászati Művek bábcsoportjában, majd a Miskolc Városi Tanács Ludas Matyi Bábszínházának amatőr együttesében –, míg végül 1960-ban Budapestre hívták.
A fővárosban hat évtizedet töltött az Állami, majd Budapest Bábszínházban, mégis mindvégig miskolcinak vallotta magát. Rendszeresen hazalátogatott: vendégszerepelt helyi színházi és operafesztiváli produkciókban, gyerekprogramokon pedig a legendás Vitéz László-jeleneteit hozta el, amelyeket idősebb kollégájától, Kemény Henriktől örökölt meg. A „Szerbusztok, pajtikák!” köszöntés ismerős volt minden miskolci kisgyerek számára, akármelyik évtizedben nőtt is fel.
Pályáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1986-ban az Érdemes művész címet, 2007-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2009-ben pedig Budapest díszpolgára kitüntetést kapott. Nemrég még baráti körben ünnepelte 90. születésnapját a Budapest Bábszínházban. A magyar bábművészet egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
