Egyre több szőlőültetvényt számolnak fel Magyarországon az aranyszínű sárgaság néven ismert fitoplazmás betegség miatt, ám a kutatók szerint már kirajzolódik a hosszú távú megoldás. A szakma képviselői a közelmúltban a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem falai között, a Furmint Summit 2026 konferencián vitatták meg a járványhelyzet tanulságait és a lehetséges kitörési pontokat. Az eseményen Kovács Barnabás, az intézmény docense az amerikai szőlőkabóca terjesztette fitoplazma-fertőzésről tartott előadást, majd az InfoRádió műsorában is beszélt a legfrissebb eredményekről.
Az aranyszínű sárgaság egy európai eredetű fitoplazmás betegség, amelyet az Észak-Amerikából behurcolt amerikai szőlőkabóca terjeszt. A rovar mára egész Európában, így Magyarországon is elterjedt, és komoly veszélyt jelent a szőlőültetvényekre. A fitoplazma egy sejtfal nélküli baktérium, amely gyorsan a növény háncsrészébe jut, ahol akadályozza a cukrok szállítását és előállítását. A szakember szemléletes megfogalmazása szerint ez a folyamat olyan, mintha a növény „cukorbetegségben” szenvedne: legyengül, terméshozama csökken, végül akár el is pusztulhat.
A kórokozó kizárólag a kabócában vagy a növényben képes felszaporodni, így ez a két élettér kulcsfontosságú a fertőzés terjedésében. A kutatások azonban biztató eredményeket hoztak. Megfigyelések igazolták, hogy bizonyos szőlőfajták természetes védekezőképességgel rendelkeznek: képesek olyan vegyületeket kiválasztani, amelyek gátolják a baktérium szaporodását. Az úgynevezett növényi immunerősítők – például a rezveratrol, a szalicilsav vagy a jászbórsav – alkalmazásával tovább fokozható ez a hatás.
A toleránsabb fajtákon végzett kísérletek során a kezelést követően két hónappal már nem volt kimutatható mennyiségű fitoplazma a vizsgált növényekben. Az adatok és publikációk szerint ezek a szőlők képesek elnyomni a kórokozót, így elkerülhető az ültetvény pusztulása. A kutatási eredmények azt is bizonyítják, hogy az európai kerti szőlők között is találhatók olyan genetikájú egyedek, amelyek ellenállóbbak – ez pedig különösen fontos, hiszen ezekből készülnek a minőségi borok.
A szakemberek szerint a hagyományos nemesítési munka felgyorsításával hosszabb távon ellenállóbb fajták állíthatók elő. Rövid távon azonban más eszközökhöz kell nyúlni. Jelenleg a leghatékonyabb védekezési forma a kabóca irtása, amelyet a hatóságok is kötelezővé tettek az érintett térségekben. Ez a megoldás azonban sokak szerint kényszerű és korántsem elegáns.
A helyzet több tekintetben emlékeztet a 19. század végi filoxéravészre, amikor a filoxéra – más néven szőlőgyökértetű – hatalmas pusztítást végzett a magyar ültetvényeken. Akkor kezdetben vegyszeres, úgynevezett szénkénegezéses eljárással próbálták megfékezni a kártevőt, ami költséges és környezetkárosító módszer volt. A valódi áttörést végül az amerikai alanyokra oltott európai fajták elterjedése hozta meg, amely hosszú távú, fenntartható megoldást kínált.
A fitoplazma esetében egyelőre nincs hasonlóan kiforrott alternatíva. A fertőzés különösen az ország délnyugati részén, Zala megye területén okozott súlyos károkat, de a Badacsonyi borvidék sem maradt érintetlen. Több helyen teljes ültetvényeket kellett kivágni, ami jelentős anyagi veszteséget jelent a gazdáknak. A kártérítés nem fedezi a teljes helyreállítást: a tőkék eltávolítása mellett gyakran a támrendszert is cserélni kell, az újratelepítés pedig komoly beruházást igényel.
Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hobbitermelők, akik közül sokan a bizonytalan jövő miatt inkább felszámolják ültetvényeiket. Ez nemcsak gazdasági, hanem tájképi és kulturális veszteséget is jelenthet, hiszen a történelmi borvidékek arculata alapjaiban változhat meg. Az ökológiai és biodinamikus gazdálkodók számára pedig a rovarirtás különösen problematikus: a jelenlegi szerek nem szelektívek, így a kabóca mellett más rovarokat is pusztítanak.
A kutatók szerint a kiút a tudomány és a nemesítés kezében van. Ha sikerül a természetes ellenálló képességet hordozó fajták tulajdonságait szélesebb körben elterjeszteni, a szőlőágazat hosszú távon fenntarthatóbb és biztonságosabb alapokra helyezhető. Addig azonban a termelőknek egyensúlyozniuk kell a kényszerű védekezés és a hagyományos borkultúra megőrzése között.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
