Gettó a Nagyszínházban – holokauszt-dráma zenével Miskolcon

Miskolci Nemzeti Színház: Gettó

Megosztás

A holokauszt 80. évfordulója alkalmából mutatta be pénteken a Miskolci Nemzeti Színház Joshua Sobol Gettó című zenés színművét, amely a vilniusi gettószínház megrendítő történetét eleveníti fel. Az előadást Béres Attila rendezte, a zenét Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjas zeneszerző szerezte.

A december 5-én bemutatott darab olyan korszakot és helyet idéz fel, amely a 20. század egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A vilniusi gettóban 1942 és 1943 között működött színház története szolgál alapul a műhöz, amelyet az izraeli Joshua Sobol, a politikai drámaírás nemzetközileg elismert alakja írt. A szerző korabeli dokumentumokból, vallomásokból és emlékezésekből állította össze művét, amelynek legfontosabb forrása Hermann Kruk vilniusi gettókönyvtár-vezető fennmaradt naplója volt.

Az előadás központi kérdése, hogy lehetséges-e megőrizni az emberi méltóságot és a belső szabadságot egy embertelen világban, ahol a puszta túlélés is majdnem lehetetlen. A cselekmény 1941-ben kezdődik, a gettó megalapításával, amikor Vilniusba érkezik Bruno Kittel náci parancsnok, aki – színművészeti egyetemet végzett emberként – engedélyezi a színház megalakulását. A karakter Szőcs Artur alakításában jelenik meg a színpadon.

A történet másik kulcsfigurája Jakob Gens, a vilniusi gettó zsidó parancsnoka, akit Harsányi Attila alakít drámai erővel. Gens olyan erkölcsi dilemmával néz szembe, amely az emberi létezés legmélyebb kérdéseit veti fel: bár emberfeletti erővel próbálta megmenteni az embereket a haláltól, és valóban 3600 zsidó ember életét sikerült megmentenie, parancsnoksága alatt 76 400-an haltak meg. A színpadi ábrázolás szemlélteti ezt a feldolgozhatatlan erkölcsi dilemmát.

Az előadásban Fandl Ferenc formálja meg Hermann Kruk karakterét, míg a gettószínház művészeti vezetőjét Börcsök Olivér alakítja Lukács Ádám táncművésszel közösen. Lukács egy bábuként elevenedik meg a darabban, kettejük együttes játéka jeleníti meg Srulikban zajló belső érzéseket és konfliktusokat. A női főszerepet, Chaja korabeli híres kabaré-énekesnőt Czvikker Lilla alakítja.

A produkció grandiózus vállalkozás: több mint ötven ember jelenik meg a Nagyszínház színpadán, köztük 14 színművész, a Miskolci Balett táncművészei, a teátrum énekkari és zenekari művészei, valamint gyerekszereplők. A díszletet Horesnyi Balázs tervezte, a jelmezek Pilinyi Márta munkái. Az előadás a Litag Theaterverlag GmbH & Co KG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.

Béres Attila, a színház igazgatója és az előadás rendezője úgy fogalmazott, a darab olyan környezetben beszél a színházról, amely embertelen. „De mégis a színház vagy a szakmánk méltósága az, amiről ez a történet szólhat” – mondta a rendező. A 190 perces, egy szünettel taglalt előadásban erős hang- és fényhatásokat alkalmaznak, amelyekre a színház felhívja az arra érzékenyek figyelmét.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek