Miskolcon hónapok óta nagy port kavar a türelmi zóna kijelölése, ugyanis a városvezetés átköltöztette az örömlányokat egy új helyre néhány hete, de ez a terület egy gyermekvédelmi intézmény közelében helyezkedik el, ráadásul egy időseket segítő szolgáltatóközpont is található a közvetlen közelében. A helyi ellenzéki politikusok, valamint az aHang civil szervezet miskolci csapata éles kritikákat fogalmazott meg az intézkedéssel szemben. A kritikus hangok az új zóna kijelölésének újragondolását követelték a városvezetéstől, így a téma ismét napirendre került a csütörtöki közgyűlésen november 20-án, és komoly társadalmi kérdéseket is felvetett.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a városvezetés kormánypárti tagjai által kijelölt új türelmi zóna területe egy olyan speciális gyermekotthon közelében kapott helyett, ahol főként, emberkereskedelem feltételezett áldozatai, pszichoaktív szert használó, súlyos pszichés vagy egyéb tüneteket produkáló fiatalok élnek.
A probléma felmerülése után sokáig a törvényesen előírt távolság meglétének a bizonyítására fókuszált Miskolc városvezetése, miközben valódi megoldás nem született az ügyben. Az indoklás szerint a korábban kijelölt útszakasztól eltérően a jelenlegi rendelkezik közvilágítással és jobb körülményeket biztosít az örömlányok számára, ami segíti a hatóságok által történő ellenőrzést, valamint a prostituáltak is kevesebb valószínűséggel hagyják majd el a zóna területét.
A döntést bíráló kritikus hangokat azonban nem sikerült elcsendesítenie a városvezetésnek, és az aHang civil szervezet helyi csapata, valamint az ellenzéki politikusok nem hagyták kihűlni az ügyet.
A nyomásnak engedve a november 20-i közgyűlésen a városvezetés újra napirendre tűzte a türelmi zóna kérdését, és kompromisszumként egy újabb, az előzőtől néhány száz méterre található terület kijelölését helyezte kilátásba a Fonoda utcán.
Ugyan kisebb parázs vita alakult ki a grémiumban az intézkedés kapcsán, a jelenlévők többnyire elfogadták az újabb javaslatot, így a probléma megoldódni látszik.
A napirend tárgyalása során Szopkó Tibor (független) kiemelte: a prostitúció évek óta komoly probléma Miskolcon, de a korábbi döntés különösen aggályos volt a gyermekvédelmi központ közelsége miatt. Bár másik helyszínt javasoltak, elfogadják a polgármesteri módosítást, mert így a zóna eltávolodik az intézménytől. Hangsúlyozta: a rend fenntartása a rendőrség feladata.
Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) szerint a jogszabályi megfelelés megtörténik, de a prostitúció jelenségére nem létezik „tökéletes” helyszín. Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) azt hiányolta, hogy a rendőrség nem volt jelen, és szerinte az a fő kérdés, miért nem sikerül sehol betartatni a szabályokat.
Az ellenzéki oldalról Simon Gábor (MSZP) felidézte: korábban is jelezték, hogy a kijelölt helyszín problémás, ám a városvezetés akkor ezt figyelmen kívül hagyta. Most üdvözli, hogy korrigálnak, bár megjegyezte: nem biztos, hogy az új megoldás a gyakorlatban is működni fog.
A Fidesz frakcióvezetője, Bajusz Gábor hangsúlyozta: korábbi rossz döntés miatt került korábban egy iskola és lakótelep közelébe a prostitúció. Szerinte most érezhető a rendőri jelenlét, és céljuk, hogy az érintettek ne térjenek vissza a Selyemrétre.
A független Szarka Dénes súlyos hibának nevezte a gyermekotthon mellé kijelölt korábbi zónát, és támogatja a módosítást. Érthetőnek nevezte ugyanakkor a lakossági felháborodást, és társadalmi párbeszédet sürgetett a prostitution hosszú távú kezeléséről.
A vitában Szopkó Tibor ismét hangsúlyozta: a prostitúció nem újkeletű jelenség, és szerinte nem igaz, hogy az előző városvezetés helyezte volna a Selyemrétre a zónát. A döntést a gyermekek védelme érdekében így is támogatni fogják.
Klinga Dániel (Pont MI–Lokálpatrióták Egyesülete) arról számolt be, hogy a Selyemréten az elmúlt hetekben jelentősen javult a helyzet, amit a helyiek is érzékelnek.
Barta Gábor (Fidesz) szerint a zóna áthelyezése azt bizonyítja, hogy a városvezetés valóban rendet akar tenni, és a korábbi hibákból tanulva most szélesebb körű egyeztetéssel jelölték ki az új területet.
Bár a vitát lezárva Tóth-Szántai József polgármester megosztott néhány gondolatot a prostitúció mögötti súlyos emberi sorsokról, üzenetében leginkább a városvezetés komoly erőfeszítéseit, a rendészet megerősítését, valamint a járatseriff-rendszer sikerét kommunikálta marketingszerűen.
Sikoparija Lujza, az aHang civil szervezet Borsod megyei koordinátora maga is részt vett a közgyűlésen. Mint azt lapunknak elárulta, előzetesen Bajusz Gáborral közösen tartottak helyszíni bejárást a legújabb türelmi zóna kiválasztását segítendő, és bár a képviselő úr nem az aHang javaslataiból választotta ki az új területet, az lényegesen messzebb esik a gyermekotthontól, rendelkezik közvilágítással, viszonylag könnyen megközelíthető a vasútállomás irányából – ami, mint kiderült fontos szempont az örömlányok számára -, így megfelelő kompromisszumot jelenthet. Hangsúlyozta azonban, felháborítónak tartja, hogy a közgyűlésben alig esett szó a prostitúcióhoz köthető valós problémákról. Kiemelte, hogy az üzletszerű kéjelgésben részt vevő lányok többsége mélyszegénységből, nehéz szociális helyzetből, sokszor pedig az állami gondozásból kerül a kizsákmányoló szakmába, ami úgy véli, annak a bizonyítéka, hogy a gyermekvédelem rosszabb állapotban van Magyarországon, mint a rendszerváltozás idején.
NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
