Négyen nyerték el idén a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet szerdán adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban. A díjátadó ünnepélyes pillanatait azonban nem kerülte el a kormányzati kommunikáció sem. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében a művészi kiválóság elismerése mellett politikai üzenetet is megfogalmazott.
A Nemzet Művésze díj Bizottság 2025-ben Geiger György trombitaművésznek, Kiss János balettművésznek, az MMA alelnökének, Kubik Anna színművésznek, az MMA rendes tagjának és Serfőző Simon írónak, költőnek, az MMA rendes tagjának ítélte oda az elismerést.
Serfőző Simon, miskolci kötődésű művész (1965–1968 között Miskolcon népművelő felügyelő, majd terjesztési előadó, 1968–1975 között a Miskolci Napjaink versrovatvezetője, 1975-től szerkesztője) költőként, íróként a magyar vidéki élet érzékeny és őszinte ábrázolásával vált ismertté. Verseiben és prózáiban a falusi ember sorsa, a társadalmi egyenlőtlenségek és a történelem személyes lenyomatai jelennek meg. Többek között József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntették.
Geiger György a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után az Operaház zenekarában kezdte pályáját. Később a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának szólótrombitása lett, ahol évtizedeken át meghatározó szerepet játszott. Munkásságát több rangos kitüntetéssel, köztük Liszt Ferenc- és Kossuth-díjjal ismerték el.
Kiss János 1979-ben végzett az Állami Balettintézetben. A Győri Balett alapító tagjaként és későbbi igazgatójaként évtizedeken át meghatározta a magyar táncművészet irányát. Koreográfusi és vezetői munkája révén a társulat nemzetközi sikereket is elért. Az elmúlt években a Magyar Művészeti Akadémia alelnökeként is aktívan dolgozik a kulturális élet szervezésében.
Kubik Anna 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Nemzeti Színház és a Thália Színház meghatározó tagjaként generációk számára vált ismertté. Színpadi munkái mellett filmekben és szinkronszerepekben is maradandót alkotott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az Akadémia feladata olyan alkotókat díjazni, akik életútjukban és munkásságukban a magas minőség, a hazaszeretet és a példaadás értékeit testesítik meg. A miniszter Krasznahorkai László Nobel-díját is megemlítette, mint a magyar kultúra nemzetközi erejének bizonyítékát.
Ugyanakkor Hankó Balázs beszédében nem maradt el a kormányzati üzenet sem.
Úgy tűnik, hogy még a magyar művészet nagyjainak elismerése során is feltétlenül el kell hangoznia a kormányzat által gyakran emlegetett „háborúnak”, de természetesen az európai uniós átlaghoz mért kiemelkedő siker említése sem maradhat el. Az, hogy az effajta kommunikáció milyen „nemzeterősítő és nemzetegyesítő” erővel bír, kérdéses.
A Magyar Nemzet cikke szerint Hankó Balázs az elmondottakhoz hozzáfűzte:
Azt nem lehet tudni, hogy a tárcavezető kinek és miért címezte ezeket a szavakat, illetve, hogy hogyan válhat hazuggá egy néző, aki beül a színházba vagy egy hangversenyterembe. (Annyi biztos, hogy Hankó Balázs néhány napja kijelentette, feljelenti Dobrev Klárát, mert „hazug és aljas módon vádolja őt”, de azt, hogy valójában kihez szól a díjátadó alkalmával megfogalmazott üzenete nem tudhatjuk.) Az is kérdéses, hogy vajon a művészeknek feladata-e, hogy rámutassanak az igazságra, illetve, hogy Hankó Balázs mit ért igazság alatt.
A díjátadó így egyszerre szólt a magyar művészet kiemelkedő teljesítményeiről és a kormány önigazolásáról. A színpadon a nemzet legnagyobbjai, a beszédben viszont ismét felhangzott a politikai narratíva, amely még az ünnep pillanatait sem hagyja érintetlenül.
Fotók: hirado.hu, MMA / Nyirő Simon
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
