Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy jogszabálycsomagot, amely egyszerűsítené a szélerőművek telepítését. A javaslat szerint 17 járásban, köztük a miskolci járásban is enyhébb feltételekkel létesíthetők szélerőművek, amennyiben az érintett települések helyi közösségei ezt elfogadják.
Változott Magyarország hozzáállása a megújuló energiák használatát illetően. Korábban a parlamentben többször is leszavazták az új szélerőművek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Most azonban a napenergia-termelésben elért eredmények után mégis a szélerőművek bővítésére koncentrál az Energiaügyi Minisztérium.
A hazai zöldenergia-kapacitás döntő mértékben a naperőműveknek köszönhetően szeptember elejére meghaladta a 9 gigawattot, és a napelemek részaránya az áramtermelésben elérte a 25 százalékot. A szélerőművek – amelyek reggel, késő délután és télen termelnek jelentősebb mennyiségű áramot – kiegészíthetik a napenergiát, bár ez önmagában nem oldja meg a téli energiahiány problémáját.
Az Energiaügyi Minisztérium által október 9-éig véleményezhető jogszabálycsomag lényege a könnyített térségek kijelölése. A javaslat szerint 17 járásban, ahol magasabb az átlagos szélenergia-sűrűség, egyszerűbb lehet szélerőművek telepítése. Ezek a térségek többségében az ország északnyugati részében, a Kisalföldön és környékén találhatók, de a listán szerepel a miskolci járás is Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből.
A könnyített térségekhez tartozik még a dunaújvárosi, a hevesi, a mezőtúri és a törökszentmiklósi járás is. Ezekben a térségekben az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méteres tornyok is engedélyezhetők. További különbség, hogy szélerőművek telepítése esetén nem szükséges mezőgazdasági művelésre alkalmas csereterületet biztosítani, ellentétben más országrészekkel.
A tervezet pontosítja a 700 méteres védőzóna számításának szabályait, és bizonyos feltételek mellett lehetővé teheti a szélerőművek lapátjainak átnyúlását a szomszédos ingatlan területére. A szabályozás alapelve változatlanul az marad, hogy csak olyan település területén létesülhet szélkerék, ahol ezt a helyi közösség kifejezetten engedi. Az új szabályozás alapján megvalósuló első szélerőművek 2029-től kezdhetik meg a kereskedelmi üzemeltetést.
A Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt célszám szerint a szélerőművi teljesítmény 2030-ra a jelenlegi háromszorosára, 1 gigawattra nőhet, bár ennek megvalósítása több tényezőtől – többek között a helyi közösségek hozzáállásától és a befektetői érdeklődéstől – is függ. A Zöldenergia konzultáció online kérdőíve április 15-éig tölthető ki.
A kormány az áramhálózat fejlesztését és az energiatárolási képességek bővítését több százmilliárd forinttal támogatja. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázatai az ipari energiatárolók építését, valamint a biogáz, biometán és a földhő hasznosítását is támogatják. A megújuló erőművi kapacitások bővítése hozzájárulhat az energiaimport csökkentéséhez és a hazai áramellátás stabilitásához.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
