Sajószentpéter város történetének egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása indult el augusztus végén, amikor ünnepélyesen megnyitották a 400 millió forintos kékinfrastruktúra-fejlesztési projektet. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében megvalósuló beruházás döntő részben európai uniós forrásokból valósulhat meg, célja pedig a villámárvizek és belvizek okozta károk megelőzése a városban.
A villámárvizek mára a legveszélyesebb természeti katasztrófák közé tartoznak, amelyek rendkívül gyorsan kialakulnak és pusztító erővel csapnak le az érintett területekre. Ezek a jelenségek általában intenzív, rövid ideig tartó csapadék hatására jönnek létre, amikor a talaj nem képes felszívni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű vizet. A villámárvíz kifejezés találóan utal arra, hogy ezek az áradások szinte villámgyorsan, percek vagy órák alatt alakulnak ki, gyakran anélkül, hogy az érintett területen lakók időben észlelnék a veszélyt.
A klímaváltozás hatására ezek a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak Magyarországon is, különösen a nyári hónapokban. A betonozott utcák, parkolók és épületek nem engedik át a vizet, így az a legalacsonyabb pontok felé özönlik, ahol gyorsan felhalmozódik. A domborzati viszonyok szintén kulcsfontosságúak: a meredek lejtőkön a víz nagy sebességgel hömpölyög lefelé, útjába eső akadályokat magával ragadva.
A villámárvizek rendkívül pusztító hatásúak lehetnek. Már 30 centiméteres vízmélység is képes felborítani egy autót, míg 60 centiméter elegendő ahhoz, hogy egy embert elsodorjon. A gazdasági károk is jelentősek lehetnek: házak, infrastruktúra, mezőgazdasági területek semmisülhetnek meg órák alatt.
Mindezt a Miskolc melletti Sajószentpéter néhány éve konkrétan is megtapasztalta.
Sajószentpéter különösen sérülékeny a villámárvizekkel szemben földrajzi adottságai miatt. A város a Sajó-folyó völgyében fekszik, beépített területének nagy része a folyó jobb partján található, a folyóparti vasútvonal, a városon áthaladó főutak és a Bükkhát domblábai által meghatározott területen. A város kiterjed a Bükk-hegységbe benyúló Pitypalatty-völgy szélére is, a Nyögő-patak és a parasznyai országút mentén.
A tervezett fejlesztéssel érintett három településrészen összesen 761 fő lakik. A területen részben családi házas, részben társasházas övezet található. A megvédendő területeken jelentős gondot okoz a hirtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, amit súlyosbít, hogy az elmúlt 20-30 évben jelentősen megnövekedtek az érintett csatornák vízgyűjtő területén a burkolt felületek. Ez jelentősen megnövelte a lefolyás gyorsaságát és mennyiségét.
Nagyon fontos tényező az is, hogy a város fejlődését nem minden esetben követte a csapadékvíz-elvezető rendszer kapacitásának bővítése. Jelenleg az intenzív esőzések esetén fennmarad a rendkívüli árvíz és belvíz együttes megjelenésekor a belterületet is fenyegető belvízelöntés veszélye, az esetleges épületkárosodással járó kártalanítási költséggel és a belvíz védekezési költséggel együtt.
A 2019-es júniusi villámárvíz különösen jól szemléltette a problémát: a korábbi beruházások ellenére sem tudtak teljes védelmet nyújtani a déli városrészben. Azon a vasárnapi felhőszakadás során elképesztő mennyiségű víz zúdult a településre, amely az utcákat, a kerteket, a házakat és a pincéket is teljesen elmosta. Az utakon alig lehetett közlekedni a sártengertől, a járdák szinte teljesen eltűntek. Az utcáról az udvarokba is betört a víz, ami a kerteket is belepte – volt, ahol a növények ki sem látszottak a földből, tó lett az ültetvények helyén.
A lakóházak sem úszták meg az özönvizet. Egy helyi lakos otthonában derékig ért a víz több helyiségben is, a fürdőszobába már nem is tudtak bemenni a lakók, ezért az ablakon keresztül közlekedtek. Az érintett asszony elmondta, hogy körülbelül 15-20 perc alatt esett annyi eső, hogy elmosta a házukat. Másnap minden sáros volt, a bútorok szanaszét hevertek, a padlót vastagon belepte az iszap. Egy szomszédos lakos pedig azt mondta: 32 éve lakik családjával Sajószentpéteren, és azóta nem volt ott ekkora eső.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint rekordmennyiségű csapadék hullott aznap, 37 éve nem esett annyi eső, mint akkor. Hasonló károkat okoztak az intenzív esőzések az Alvég településrészen is, ahol a villámárvizek és belvíz elöntések jelentős anyagi károkat okoztak a lakosságnak. De a következő években is voltak hasonló villámárvizek egy-egy hirtelen esőzés után, de azok nem érték el a 2019-es szintet. Megtapasztalták más települések is a természet pusztítását, két éve Alsógagyon hömpölygött az ár a heves esőzések után, Gyöngyöstarjánban emberéletet is követelt a pusztító árvíz 2023-ban. Abban az évben megyénk több településén élhették át az emberek a természeti katasztrófát. A helyi lakosság és a települési önkéntes mentőcsoportok összesen több mint 13 ezer homokzsákkal védekeztek az elöntések ellen. A Keleméri-patak és a Szuha-patak áradása különösen veszélyeztette Serényfalvát, Szöglitgetet, Múcsonyt, Felsőnyáradot, Tornaszentandrást, Hidvégardót, Sajóvelezdet, Putnokot és Szuhakállót, ahol összesen több mint hatvan családi ház védelmét biztosították a homokzsákos védekezéssel és vízkormányzással. 2019-ben Dédéstapolcsány nem úszta meg az eső utáni víztömeget.
Az európai uniós forrásból most megvalósuló sajószentpéteri projekt négy fő területen hozza el a megoldást. Az Agit-árok fejlesztése során 601 méter hosszban végeznek munkálatokat a délkeleti településrészen. Ez az árok gyűjti össze a csapadékvizeket és továbbítja a Sajó-folyóba. A fejlesztés magában foglal mederrendezést, stabilizálást, iszapeltávolítást és új zsilip építését.
Az Attila utcai árok bővítése 314 méter hosszban valósul meg. Ez a városközpontból lefolyó vizeket továbbítja a Sajó felé. A meglévő mederburkolat bontása, a meder bővítése mellett 200 méter hosszban az árok lefedése is megtörténik fedlappal.
Két új övárok létesítése is a projekt része. Az egyik a Baross Gábor utca mögött 553 méter hosszban épül fel, a város délnyugati szélén. A másik a Kinizsi utca felett, összesen 616 méter hosszban, ahol az összegyűjtött vizet a Baross Gábor utca mentén meglévő árok felhasználásával vezetik le a Nyögő-patakba.
A műszaki beavatkozások mellett az övárkok mentén fasorok ültetése is része a projektnek, amely részben a biológiai medervédelem, részben a vízvisszatartás és a párologtatás növelése miatt fontos. A beruházáshoz kapcsolódik Sajószentpéter Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervének elkészítése, valamint vízvisszatartást elősegítő lakossági tájékoztató fórumok és kampány is.
A projekt ünnepélyes megnyitójára 2025. augusztus 28-án került sor a Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatalban. File Tamás polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Demeter Zoltán országgyűlési képviselő mondott beszédet a fejlesztés jelentőségéről.
File Tamás polgármester részletesen ismertette a projekt műszaki tartalmát, hangsúlyozva, hogy ismét egy jelentős fejlesztéshez érkezett a település. Bemutatta az Agit-árok fejlesztését, az Attila utcai árok bővítését és a két övárok létesítését.
Demeter Zoltán fideszes országgyűlési képviselő személyesebb hangot ütött meg beszédében. „Ez a választókerület az otthonom” – hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy számára az országgyűlési képviselői munka hivatás és életfeladat. „Minden erőmmel azon vagyok, hogy lehetősége legyen a településeknek forrásokat, fejlesztéseket, új esélyeket szerezni” – fogalmazott, de ahogy a független polgármester, úgy ő sem tett említést arról, hogy ezek a források nagyrészt az Európai Uniótól származnak.
A képviselő kiemelte: „Ez a fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a közös munka, az összefogás és a céltudatos tervezés igenis képes valódi eredményeket hozni.” Beszédében a fenntarthatóságról és a jövő generációiról is szólt, viszonylag sok megszokott üres frázisnak jutott hely, de olyan lényegi elem, mint az uniós támogatás ténye valahogy kimaradt a mondandójából.
A beruházás túlmutat a puszta műszaki megoldásokon. A projekt keretében tervezett tevékenységek a belterületi lakóövezetek vízkárok általi veszélyeztetettségének csökkenésével, a csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztésével elősegítik az élhető települési környezet kialakulását Sajószentpéteren. Javítják a település környezeti állapotát, segítik a környezeti káresemények megelőzését.
A Baross Gábor úti tervezett övárok átmeneti tározója és a tervezett hordalékfogók a levezetés lassítását, a vizek helyben tartásának elősegítését szolgálják. Az övárkok mentén tervezett fasor telepítése szintén a vizek helyben tartását szolgálja, egyúttal javítva a település esztétikai értékeit is.
Az eredetileg idén nyári befejezésként tervezett projekt a 761 fős érintett lakosság mellett az egész város számára hosszú távú biztonságot jelent a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben. A fejlesztés példaértékű lehet más hasonló adottságokkal rendelkező települések számára is, bemutatva, hogyan lehet az európai uniós forrásokat hatékonyan felhasználni a klímaváltozás kihívásaira való felkészülésben.
Sajnálatos, hogy a projektnyitón a döntéshozók nem emelték ki az európai uniós támogatás fontosságát, pedig ez a 400 millió forintos beruházás jól példázza, mennyire fontos az EU kohéziós politikája a magyar települések fejlesztésében és a lakosság életminőségének javításában. A kékinfrastruktúra-fejlesztési projekthez szükséges pénzt 85%-ban az ERFA biztosítja.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az EU kohéziós politikájának központi finanszírozási mechanizmusa. Létrehozatalára 1975-ben került sor annak érdekében, hogy segítse az európai területek közötti fejlődésbeli egyenlőtlenségek mérséklését és elősegítse a legrászorultabb térségek életminőségének emelését. Az alap kiemelt hangsúlyt helyez azokra a területekre, amelyek tartós és jelentős természeti vagy népességi nehézségekkel szembesülnek.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
