Miskolc városa nem kíván élni a kormány által biztosított lehetőséggel, és nem fog önazonossági rendeletet hozni. A városvezetés közölte, hogy a közgyűlés második félévre vonatkozó munkaterve jelenleg nem tartalmaz ilyen irányú javaslatot.
A döntés nem meglepő, hiszen az önazonossági törvény alkalmazása országosan is vegyes képet mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eddig négy település próbálkozott hasonló rendelettel, ám közülük hármat már visszavontak. Mezőkeresztes, Detek és Kenézlő korábbi rendeleteit hatályon kívül helyezték, míg Taktaharkány szabályozása még nem lépett hatályba.
A taktaharkányi rendelet különösen szigorú feltételeket szabott volna: legalább középfokú végzettséget és 50 ezer forint betelepülési hozzájárulást várt volna a beköltözőktől. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint ez a képzettségi szűrő erősen diszkriminatívnak tűnik. Egyes korábbi rendeletek büntetlen előéletre vonatkozó feltételeket is tartalmaztak, ám Miskolc önkormányzata egyértelműen leszögezte: nem tartják nyilván a beköltözők bűnügyi profilját, és jogszabály szerint nem is vezethetnek ilyen nyilvántartást – mindezt az Mfor kérdésére válaszolta a városvezetés.
Az önazonossági rendeletek jövője egyébként is bizonytalan. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már bejelentette, hogy kormányváltás esetén visszavonják az önazonossági törvényt. Addig is a megyei kormányhivatalok felügyelik a rendeleteket, és szükség esetén kikényszeríthetik azok visszavonását. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal jelenleg a taktaharkányi rendelet jogszerűségét vizsgálja, amely augusztus 25-én lépne hatályba.
A helyzet azt mutatja, hogy Navracsics Tibor önazonossági törvényét nem azok a települések alkalmazzák, amelyekre a minisztérium számított. A nagyobb városok, köztük Miskolc is, tartózkodnak a szabályozás alkalmazásától, ami kérdésessé teszi a törvény eredeti célkitűzéseinek megvalósulását.
A Navracsics Tibor által előterjesztett települési önazonosságról szóló törvényt alkotmányjogászok és roma szervezetek erős kritikával illetik. A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy feltételeket szabjanak a betelepülni kívánó személyeknek. Majtényi László alkotmányjogász szerint a törvény „tömény rasszizmus”, amely a roma szó használata nélkül romaellenes. Roma szervezetek „első cigánytörvénynek” nevezik, és a numerus clausushoz hasonlítják. Orsós János pedagógus hangsúlyozta, hogy a történelemben minden „a szavakkal kezdődött”, utalva a holokauszt előzményeire. Navracsics Tibor visszautasítja a romaellenesség vádját, és azt állítja, hogy „rendben mennek a dolgok”. A kritikusok szerint a törvény sérti a szabad költözködés jogát és teret nyit a diszkriminációnak, miközben a kormány a települések önrendelkezéséről beszél.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
