Vitályos Eszter kormányszóvivő Facebook-posztjában biztosította a közvéleményt, hogy Magyarország meg fogja szerezni a jogállamisági viták miatt visszatartott uniós forrásokat. A szakértők szerint azonban ez egyszerűen nem igaz: a 22 milliárd eurós magyar uniós keretből jelenleg 11,7 milliárd euró van befagyasztva, és ennek egy része véglegesen elvész majd. Pedig az EU-s támogatások korábban hatalmas lökést adtak a magyar gazdaságnak – a 2014-2020-as ciklusban egyes régiókban hat százalékkal is megnövelték a GDP-t, európai összehasonlításban is kiemelkedő eredménnyel.
Vitályos Eszter kormányszóvivő nemrég azt közölte a Facebookon, hogy Magyarországnak 21-22 milliárd euró jár az uniós forrásokból, amelynek fele már itt van, a többit pedig meg fogják szerezni. A fideszes politikus persze a megfelelő emojikkal ellátva a posztját, és a Mindenki nyugodjon meg mémmel egészítette ki a bejegyzését.
A kormányzati optimizmus ellenére azonban a valóság sokkal összetettebb: a jogállamisági vitákba bonyolódott Magyarország esetében a visszatartott források egy része biztosan elvész.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Klubrádióban egyértelműen fogalmazott: a kormány nem tudja megszerezni a visszatartott uniós forrásokat. Hangsúlyozta, hogy a pénz egy része biztosan el fog veszni, hiába fenyegetőzött Orbán Viktor a következő hétéves uniós költségvetés vétójával. A szakértő szerint a következő ciklus forrásairól szóló vita csúcspontja csak a jövő évi magyar választás után lesz, így az sem biztos, hogy Orbán Viktor részt vesz majd rajta, amennyiben a 2026-os parlamenti választásokon legyőzik őt.
A vétófenyegetés azonban nem olyan erős eszköz, mint amilyennek tűnik. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Klubrádióban kifejtette, hogy ha nem születik hétéves költségvetés Orbán kitartó vétója miatt, akkor a meglévő költségvetés számokkal és prioritásokkal megy tovább, mintha mi sem történt volna. Az Európai Unió tehát nem fog összeomlani egy magyar vétó miatt.
Az EU-s támogatások hiánya különösen fájdalmas a magyar gazdaság számára, hiszen korábban ezek a források jelentős növekedési lökést adtak. Az Európai Bizottság nemrég megjelent értékelése szerint a 2014 és 2020 közötti kohéziós támogatások hat százalékot is emeltek a magyar GDP-n egyes régiókban. Ez európai összehasonlításban is kiemelkedő eredmény volt.
A vizsgálat a RHOMOLO nevű modell segítségével mérte a kohéziós és strukturális támogatások makrogazdasági hatását. A magyar régiók különösen jól szerepeltek: ha a régiók GDP-jéhez viszonyítjuk az uniós támogatások mértékét, az öt leginkább kedvezményezett EU-s régióból négy is magyar volt. Észak-Alföld a második, Dél-Dunántúl a harmadik, Dél-Alföld a negyedik, Észak-Magyarország pedig az ötödik helyet foglalta el a toplistán.
A Bizottság számításai szerint a multiplikátorhatás kifejezetten erős volt: hosszú távon, 2045-re minden egyes elköltött euró 3,43 euróval növeli majd a GDP-t. Magyarországon a kohéziós források GDP-növelő hatása 2023-ban régiónként 1,5 és 6,6 százalék között mozgott, ami európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.
A támogatások eloszlását tekintve Magyarországon a forrásbevonás GDP-arányosan átlagosan 1,8 százalékot tett ki, míg egyes térségekben, például Észak-Alföldön a támogatási intenzitás elérte a 4,1 százalékot. Hasonló nagyságrendben részesült a Dél-Dunántúl 3,9 százalékkal, a Dél-Alföld és Észak-Magyarország pedig egyaránt 3,6 százalékkal.
A támogatások ágazati eloszlása Magyarországon a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások felé tolódott el. A teljes forrásból 17,3 százalékot költöttek közlekedési fejlesztésekre, 33,7 százalékot nem közlekedési infrastruktúrára, míg a humán tőkébe csak 22,6 százalékot fektettek. Kutatás-fejlesztésre és innovációra csupán 8,8 százalék jutott.
Ez a szerkezet jól mutatja, hogy Magyarország továbbra is az alapvető fizikai infrastruktúra fejlesztésében látta a felzárkózás kulcsát, miközben a tudásalapú növekedést támogató K+F és humántőke-beruházások aránya elmaradt a nyugat-európai átlagtól. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez hosszabb távon hátrányt jelenthet, hiszen a fenntartható növekedést egyre inkább a tudás- és innovációintenzív ágazatok húzzák.
Jelenleg a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó közel 22 milliárd eurós kohéziós forrásokból 11,7 milliárd be van fagyasztva a jogállamisági problémák miatt. Az Európai Bizottság számításai szerint ez jelentős növekedési veszteséget okozhat.
A kohéziós politika tapasztalatai alapján a jelentés több tanulságot is levont. A legnagyobb hatás a legszegényebb régiókban érhető el, a források szerkezete kritikus, és a pusztán infrastrukturális beruházások ugyan rövid távon látványos eredményeket hoznak, de a hosszabb távú növekedést inkább az emberi tőkébe és a K+F-be való befektetések biztosítják.
A pozitív hatások idővel csökkennek: 2045-re a GDP-növekedés már csak 0,25 százalékkal haladja meg a bázisforgatókönyvet. Ennek oka, hogy a támogatások által generált többletkapacitások és termelékenységi előnyök lassan leépülnek, ha nem követi őket további beruházási hullám.
Magyarország számára mindez azt jelenti, hogy a fizikai infrastruktúra – és az értelmetlen, a haverok zsebét kitömő látványberuházások – fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a képzett munkaerő és az innovációs kapacitások erősítésének – ha egyáltalán hozzáférhetünk a szükséges forrásokhoz. A jogállamisági kérdésekben zajló vitákban évek óta nem sikerült hazánknak előrébb lépnie. Nem véletlen, hogy Magyar Péter egyik legfontosabb választási ígérete Orbán Viktor ellenében, hogy a TISZA Párt kormányra kerülése esetén ők hazahozzák a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.
Ezek azok a pénzek, amelyek ahhoz kellettek, hogy megújuljon például Mályi főtere, a lillafüredi Hámori-tó, a szerencsi tanuszoda vagy éppen a borsodi utak – ahogy azokat korábban is megírtuk.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
