A diósgyőri szurkolók még mindig nagyon nehezen emésztik meg, hogy egyrészt három forduló alatt mindössze egyetlen ponttal árválkodva kieső helyen áll a DVTK, másrészt a szombati produkció egészen pocsék volt. Az edző szerint a második félidőre már lehet alapozni, ám az ultrák szerint akkor csak azért kaptunk egyet, mert az MTK addigra teljesen visszavett.
Szombat este a diósgyőri szurkolók teljesen összetörve figyelhették, ahogy a fővárosban az MTK nagyon kitömi csapatunkat, ráadásul igazából már fél óra után eldőltek a lényegi kérdések. A meccs képét látva örülhetünk, hogy nem kaptunk hetet vagy nyolcat akár. Az 1910.hu szurkolói oldalon aludva az MTK elleni bajnokira lehiggadva, de ugyanolyan kritikusan értékelték a hétvégi borzalmat.
” – Vladimir Radenkoviccsal kapcsolatban az egyik általános vélekedés, hogy nem szeret kockázatot vállalni, illetve reaktív stílusú, nem kezdeményező, sokkal inkább próbál az aktuális ellenfél stílusához igazodni. Ezért is volt érdekes döntés a részéről, hogy a kezdőcsapatba jelölte Mucsányi Márkot és Ante Roguljicot, akik offenzív, nem pedig védekező stílusú játékosok, ezzel gyakorlatilag csak Alex Vallejonak volt „defenzív vénája” a középpályán. Ott ült a padon Holdampf, Bényei vagy Komlósi, mind segíthettek volna abban, hogy a hazai támadók ne essenek rá a védelmünkre. Radenkovic terve akár működhetett is volna, ha tudunk dominálni, de nincs ebben a keretben annyi minőség.
– Labda nélkül többször láthattunk 4-1-4-1-et, mint 4-4-2-t, kevesebb volt a magas presszing, mint az elmúlt két hétben. Vásár után okos a gazda, szokták mondani, de ezúttal bármit talált volna ki, jó eséllyel pont nélkül maradunk: labdakihozataloknál az MTK az egyik leghatékonyabb csapat az NB1-ben, tele az átlagnál gyorsabb, technikásabb játékosokkal, így csak egy kivételesen jól szervezett letámadással lehetett volna megzavarni őket, nem a diósgyőrivel. Ha leparkoljuk a buszt és visszahúzódunk mély blokkba, a Kecskés-fémjelezte védelem csak ideig-óráig tudta volna feltartani Bognárt vagy Katát akik átlövésekkel és kulcspasszokkal középen veszélyesek, a két Molnár, Rajmund és Ádin pedig egy az egyben tudott volna bontani a széleken, ahogyan azt meg is tették.
– Radenkovic egy köztes megoldást választott, többnyire középső blokkban védekeztünk, ami szintén kidomborította az MTK egyik erősségét, a mélységi beindulásokat, sűrűn keresték a társakat a szélsővédők mögé vagy a félterületekbe passzolt labdákkal. Tamás Márk kapcsán még nehéz lenne megállapítani, Kecskés viszont biztos, hogy az NB1-es átlag középhátvédeknél lassabb, ráadásul a szervezetlenségünket jól mutatja, hogy ha a támadók helyet cserélnek, nem tudjuk elég gyorsan újra elosztani őket, szinte valamennyi kapott akció gólunk után vitatkoznak a hátvédeink, hogy melyik támadót kinek kellett volna felvennie. Azért is hálás feladat ellenünk ezzel próbálkozni, mert Karlo Sentic kijövetelei továbbra is botrányosak, ezúttal is összehozott egy büntetőt, a Zalaegerszeg ellen centiken múlott, hogy ne fújjanak be ellenünk kettőt is a horvát kapus hibáiból.
– Nagyon szívesen írnék arról is, hogy labdával mi lehetett az elképzelésünk, de laikusként nehéz megállapítani, a 4-5 támadásunkban volt-e valamilyen tudatosság. Az biztos, hogy sem a pontrúgásokban, sem a kontrákban nem bízhatunk eddig, pedig már az is ijesztő volt, amikor „csak” ennyi eszközzel tudtunk operálni.
– A számok egyébként meglehetősen kiegyenlítettek, ami számomra azt üzeni, hogy a mezőnyben labdát tartani, párharcokat nyerni már tudunk, a támadóharmadba is el tudjuk juttatni a labdát, egyszerűen az a tervszerűség hiányzik, hogy hogyan dolgozzunk ki tudatosan, előre begyakorolt módon helyzeteket. Ennek a csapatnak nincs játéka, nincs elképzelés, de ha lenne, akkor sem vagyok biztos benne, hogy megvan az alapanyag végrehajtani a régóta ígért, de soha el nem hozott Radenkovic-féle támadófocit.
(Az említett mutatók: labdabirtoklás 50 – 50, lövések 16 (9) – 12 (3), passzok 383 – 380, megnyert párharcok 56 % – 44 %, támadó harmadba eljuttatott labdák 45 – 28, talán ez utóbbinál érződik nagyobb különbség.)”
“- Szakos Bence kapcsán nem lehet nem észrevenni, hogy annyira nem kiemelkedő, mint az előző szezon végén, de eddig a védelemben szinte senki sem dicsérhető. Bence ennek ellenére is kiosztott 3 kulcspasszt, voltak élmény számba menő megindulásai és 11-ből 7 párharcot nyert. Biztos vagyok benne, hogy nem érzi a tavalyi bizalmat, ami egy fiatal játékosnál hatványozottan fontos.
– Kecskés Ákos a labdakihozatalokban sokat tudna segíteni, a passzpontossága dicséretes (94 %, a 6 indításából 5 is pontos volt), de ezt sajnos a hajára kenheti, ha az általa vezetett védelem számolatlanul kapja a gólokat. Bizakodhattunk, hogy Tamás Márkkal jobb páros lesznek, mint Sanicaninnal voltak, aztán kaptunk egy félidő alatt négyet. Meglepődnék, ha Radenkovic nem váltana ötvédős rendszerre, valahogy meg kell állítania ezt a lejtmenetet. Idén két karácsony lesz Diósgyőrben, a decemberin kívül a másik Szacsa és/vagy Lund visszatérése…
– A Roguljic – Vallejo – Mucsányi kezdő középpálya a teljes első félidőben összesen 2 párharcot nyert. Holdampf és Bényei ezen némileg tudtak javítani, de ekkor már négygólos hátrányban voltunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy Radenkovic nem azért cserélt, hogy feljöjjünk (nem is volt realitása), hanem hogy ne fusson bele egy újabb hetesbe, ami akár a harmadik távozását is elhozhatta volna. Roguljic egyébként kiosztott egy kulcspasszt, és egy-egy mozdulatánál érződött, hogy egy kombinatívabb csapatban, létező taktikával akár használható is lenne. Ezzel szemben Mucsányi szinte teljesen láthatatlan volt.
– Vancas a támadók közül magasan a legpontosabban passzolt (94%) és a legtöbb párharcot nyerte (bár még ez sem volt túl meggyőző, 3/6), mégis őt cserélte le Radenkovic a félidőben. Nem tudok másra gondolni, mint hogy Jurek Gábort a kontrák megerősítésére dobta be a szlovén helyett. Gabi végül két helyzetet hagyott ki, ezúttal nem tudott többet hozzátenni, mint lecserélt társa. A gyors átmenetekben továbbra is egyedül Acolatséban bízhatunk.
De vajon elég-e ő ahhoz, hogy egyedül kompenzáljon meccsenként 3,3 kapott gólt, és benn tartsa a Diósgyőrt az NB1-ben?
– A következő fordulóban a Kazincbarcika látogat Diósgyőrbe, majd sorrendben Nyíregyháza idegenben, Puskás Akadémia és Ferencváros következik. Most már kijelenthető, hogy beragadtunk a rajtnál és az elkövetkező 3 fordulóban is csak egyszer leszünk papíron esélyesek. Eljött az ideje a senki által sem kedvelt pánik igazolásoknak…
– Vladimir Radenkovic azt nyilatkozta, a második félidő (amikor már csak 1 gólt kaptunk) megmutatta, hogy jó az irány. Valaki legyen szíves szóljon neki, hogy azért nem kaptunk többet, mert a négygólos előny tudatában az MTK erősen visszavett…” – írták a szurkolói oldalon. Mi hogy vélekedünk a szombati ötösről?
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
