Taktaharkányban szakképesítéshez köti a község vezetése a betelepülési lehetőséget, Mezőkeresztesen már vissza is vonták azt a rendeletet, amely alapján meghallgatásokat szerveznének azoknak, akik ingatlant szándékoznak vásárolni a településen. Bár még nem jelent meg a kormány intézkedése az identitástörvény végrehajtásáról, látható, hogy megyénkben is akadnak önkormányzatok, amelyek kreatívan értelmezik a törvényt. De hogyan védik majd az identitásukat azok az abaúji falvak, ahol jelentős szlovák lakosság telepedett le?
„Telkibányán először csak turisztikai céllal jelentek meg szlovák ingatlanvásárlók, később többen állandó lakhelyként is választották a községünket” – tudtuk meg Szabó Zoltán polgármestertől, aki szerint a helyzet annál összetettebb, mint hogy a szlovákok felfedezték maguknak a határszéli településeket. A hozzájuk érkezők között vannak felvidéki magyarok, és vannak olyanok, akik nem beszélik a nyelvet. A betelepülők jól képzettek, jó anyagi helyzetben vannak. A hétvégiház tulajdonosok többsége újítja, szépíti az ingatlanját, ami igaz az állandó lakhellyel rendelkezőkre is.
Telkibányán mindig is magasabb volt az ingatlanok ára, mint Abaúj más, hasonló lélekszámú településein, így nagyon olcsón soha nem lehetett házhoz jutni. Nyilván a felvidéki érdeklődés itt is emelte az árakat. Mivel egy völgyben helyezkedik el a község, és természetvédelmi terület veszi körbe, így nincs lehetősége az önkormányzatnak újabb telkek kialakításra.
Új házak építésére a meglévő telkek megosztásával kerül sor. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tudja az önkormányzat integrálni a betelepülőket, Szabó Zoltán úgy válaszolt, hogy van még benne feladatuk. Eddig is igyekeztek a rendezvényekbe bevonni mindenkit, akit csak tudtak, de azt szeretnék, hogy ne csak vendégként, hanem telkibányaiként vegyenek részt a programokban.
A polgármester meggyőződése, hogy a közös munka, a közös feladat erősíti az identitást, nem pedig a törvényi szabályozások. Ezt segíti az is például, hogy önkormányzati képviselő lett a kassai színház egyik előadóművésze, aki két kisgyerekkel keresett Kassa környékén egy olyan települést, ahol biztonságban, természetközeli környezetben tudhatja a családját. Így szeretett bele Telkibányába, amire a helyiek is büszkék. Önkormányzati képviselőként igyekszik hidat képezni az őslakosság és a betelepültek között.
Az, hogy Telkibánya milyen településvédelmi rendeletet alkot, még nem dőlt el. A cél mindenképpen a sokszínű lakosság és az ingatlantulajdonosok érdekeinek a védelme. Szabó Zoltán úgy látja, az elővásárlási jog lehetne opció, a község nem rendelkezik azonban ehhez forrással. A végső szót mindenképpen a képviselőtestület mondja majd ki.
Kékeden óvatosan és körültekintően
Kéked is azon települések egyike, ahol a szlovák ingatlanvásárlók a kezdetekben üdülőként, később pedig már állandó lakhelyként tekintettek. Maczega Márton polgármester úgy fogalmazott: a község a szlovák határ közelsége miatt az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül.
A szlovák állampolgárságú lakosság száma 2010 óta fokozatosan növekedett, mára pedig elmondható, hogy a lakosságának körülbelül fele Szlovákiából érkezett. Fontos ezt a folyamatot több szempontból megvizsgálni, különös tekintettel a identitásvédelmi törvényre.
A mindennapi együttélés nem annyira „együtt”, hanem inkább az „egymás mellett” élést jelenti. A nyelvi különbségek jelentős akadályt okoznak a valódi közösségi integrációban, mivel sokan közülük nem beszélnek magyarul. Bár alapvetően jó a viszony, és nincs konfliktus, a kapcsolatfelvétel és a közösségi együttműködés még gyerekcipőben jár. A betelepülők többsége Szlovákiában dolgozik, így reggel elmennek, este jönnek haza, ezért a helyi közösségi életben csak elvétve vesznek részt.
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen gazdasági hatással jár a településen ez a változás. A polgármester szerint, bár egy új lakó gyarapítja ugyan a népességet, a betelepülők gazdasági haszna a község számára minimális, mivel nem itt dolgoznak, nem itt adóznak, és helyben a fogyasztásuk is alacsony. Különösen aggasztó, hogy az ingatlanárak az elmúlt években jelentősen megemelkedtek. Ez a helyi magyar lakosok számára komoly problémát jelent, mivel sokan nem tudják megfizetni a megnövekedett árakat, ezért a fiatal családok nehezen tudnak helyben maradni. Az önkormányzatnak jelenleg nincsenek kialakított telkei, a terjeszkedési lehetőségek korlátozottak, mivel erdő és mezőgazdasági területek között, hegyvidéki környezetben helyezkedik el Kéked.
A július 1-jén hatályba lépett identitásvédelmi törvényre kivárással és óvatossággal tekintenek. Maczega Márton szerint Kéked az elmúlt években csendes, de mély változáson ment keresztül. „A lakosság összetétele átalakulóban van, amire figyelemmel kell lennünk: méltósággal, felelősséggel, de kellő körültekintéssel. A mostani törvényi lehetőségek irányt mutatnak, de alkalmazásuk során továbbra is a helyi közösség érdekeinek védelme az elsődleges szempont” – fogalmazott.
Hidasnémetiben még csak ismerkednek a törvénnyel
„Jelenleg a település lakosságának több mint egyharmada szlovák állampolgár” – mondja Becse Csaba, Hidasnémeti polgármestere. A többség Kassa közelsége miatt állandó lakhelynek vásárolt ingatlant. Arra a kérdésre, hogy hogyan él együtt a szlovák és magyar lakosság, a község vezetője úgy reagált: nem könnyű a közösségi élet formálása, hiszen az új tulajdonosok egy része beilleszkedik ugyan a település életébe, részt vesz a rendezvényeken, támogatja az önkormányzatot, de ez sajnos csak néhány családra érvényes. Van több olyan család is, akik nem beszélnek magyarul.
Előnyt jelent ugyanakkor Hidasnémeti számára, hogy az építkezések, felújítások következtében szépül a község. Nagy hátrányt jelent viszont, hogy az új lakosoktól semmilyen adóbevétel nem származik, hiszen nem Magyarországon van a munkahelyük, illetve a vállalkozásuk. Ami ettől is nagyobb probléma, hogy kiürülnek a falu intézményei, hiszen a gyerekek nem ide járnak óvodába és iskolába, nem itt adják le a betegkártyáikat és a védőnői szolgálatnál is egyre kevesebb a gyermek. Probléma a magyar lakosság bővítésénél az is, hogy az árak az elmúlt években jelentősen megemelkedtek, így a helyiek ingatlanvásárlása minimális, az önkormányzat pedig nem rendelkezik piacképes építési telkekkel a helyi területi adottságok miatt. Hogyan kíván élni a kormány által kínált identitásvédelmi törvénnyel Hidasnémeti önkormányzata? – tettük fel a kérdést Becse Csabának, akinek a válasza az volt: jelenleg a képviselőtestület még csak ismerkedik a törvénnyel, ősszel várható döntés a témában.
Szerző: Maros Éva
(Kiemelt fotó forrása: ujszo.com)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
