Júniusban az Országgyűlés úgy módosította az erdőtörvényt, hogy az addig védettséget élvező erdőterületeken is engedélyezi a tarvágást. Ezzel a módszerrel az erdészetek akár teljesen lekopaszthatnak hegyoldalakat. A törvénymódosítás ellen tiltakozott a WWF Magyarország, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az erdészszakma képviselőiből álló Pro Silva Hungaria Egyesület is. Negyvenhétezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek, de a fideszes többség megszavazta a törvénymódosítást. Arra voltunk kíváncsiak, a tarvágás mekkora veszélyt jelent a Bükk élővilágára, számíthatunk-e arra, hogy védett erdőrészeket fognak megsemmisíteni, eltüntetni? Három nézőpontból szerettük volna körbejárni a témát, de a Bükköt kezelő Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem. A WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, Gálhidy László viszont igen.
A kormánypártok áprilisban egy 136 oldalas, 258 paragrafusból álló törvényjavaslatba csomagolták a módosítást. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről címet viselő tervezet közepébe illesztették azt a rövid szakaszt, ami a 2009-es erdőtörvény módosítását helyezte kilátásba. Hogyan módosították az előző verziójához képest?
– Több paragrafus módosítása megtörtént, melynek során a tarvágás lehetséges indokai bővültek, lényegében mindenhol lehetségessé vált, illetve eltörölték a természetes felújítás kötelezettségét még ott is, ahol az erdő képes önmagától felújulni.
Kik lobbizták ki a törvény módosítását?
– Pontos információink nincsenek, a legvalószínűbb, hogy az állami erdőgazdaságok berkeiből indult az igény a minél egyszerűbb és olcsóbb véghasználatok lehetőségének szélesítésére.
Az erdőtörvény júniusi módosítása hány hektár erdőterületet érint Magyarországon, ahol tarvágást lehet elrendelni?
– Magyarország kétmillió hektáros erdőterületének túlnyomó részén lehet tarvágást végezni. A 2009-es, máig hatályos erdőtörvény ugyanakkor tiltotta a tarvágást a magas természetességű, különleges rendeltetésű, például tájképvédelmi vagy Natura 2000 rendeltetésű állami erdőkben. A természetvédelmi törvény szintén korlátozta a tarvágást védett területeken.
A jelenlegi módosításokkal azonban szinte mindenhol lehet tarvágást alkalmazni, ha az erdőgazdálkodónak szándéka van rá, és az erdészeti hatóság azt jóváhagyja. Beleértve a védett és Natura 2000 területeket, és akár a legtermészetesebb, őshonos fafajokból álló idős erdeinket is.
Elvi lehetőségről beszélünk, tehát nem kell azzal számolni, hogy hirtelen mindenhol növekedni fog a tarvágások mennyisége, ugyanakkor olyan helyen is előfordulhat, ahol eddig – évtizedek óta – nem volt lehetséges.
Hány hektár esik ebből a Bükk-hegységre és a Zempléni-hegységre?
– Mindkét hegyvidék nagyságrendileg 100 000 hektárnyi, zömmel őshonos fafajú erdőkből áll. A Bükki Nemzeti Park területe kb. 40 000 hektárnyi, a Zempléni Tájvédelmi Körzeté kb. 25 000 – de ezek csak egy részét képezik a két hegyvidéknek. Az itt található erdők zömét tervezett módon, és leginkább a fokozatos felújító vágás módszerével vágják le, szakszóval: véghasználják. Tarvágással a hegyvidékeinken inkább csak a telepített fenyveseket, patakmenti égereseket, beékelődő akácosokat szokták véghasználni, de az erdőtörvény módosítása nyomán ez most már tölgyesekben, sőt akár bükkösökben is elképzelhető lesz. Területi becslést nem tennénk, sok múlik azon, hogy az erdőgazdálkodók milyen szándékot mutatnak a tarvágásra vonatkozóan. Az előzetes várakozásaink szerint ebben nem lesz gyökeres változás, ugyanakkor elrettentő példák megjelenhetnek itt-ott.
A Bükk és a Zemplén mely részeit érintheti a tarvágási engedély?
– A Bükk és a Zemplén bármely részén előfordulhat, hogy tarvágást alkalmaznak a mostani jogszabályi módosítások nyomán. Ez alól sem a védettség, sem a Natura 2000 hálózathoz tartozás, de még a nemzeti parki státusz sem mentesít. Fontos megemlíteni, hogy bár a klasszikus, egy lépésben elvégzett tarvágás továbbra sem lesz gyakori a hegyvidéken, a néhány hektáros vágásterületek látványa mégis végigkísér minden erdei túrát, hiszen a több lépésben végrehajtott úgynevezett fokozatos felújító vágás alkalmazása, amit az erdészek nem neveznek tarvágásnak, mindenütt jellemző.
Van-e tudomásuk arról, hogy az erdőgazdaságok tarvágásba kezdtek vagy fognak kezdeni a törvény elfogadása óta a Bükkben, a Zemplénben vagy más magyarországi erdőterületeken?
– Nincs tudomásunk konkrét szándékokról; a tervek általában nem kerülnek a nyilvánosság elé; illetve az ezzel kapcsolatos dokumentumok nem hozzáférhetők. A zöld civil szervezetek – így a WWF Magyarország is – az átlag túrázókhoz hasonlóan többnyire utólag tudják meg, ha valahol végvágás vagy tarvágás történt. Ahogy említettük, nem számítunk arra, hogy a tarvágások aránya drasztikusan fog nőni, inkább a kirívó példák miatt aggódunk; például ha magas természetességű, idős erdő kerül fűrész alá.
Az Egererdőtől nem tudtunk információhoz jutni, viszont a honlapján közli az idén kivágandó fák mennyiségét. Mire következtethetünk az adataikból? Megfelelőnek tartja ezt a mértéket a normális erdőgazdálkodás szabályainak?
– A WWF Magyarország álláspontja szerint jelenleg túl nagy mennyiségű faanyagot termelünk ki, és hozunk ki hazánk védett és Natura 20000 területeiről. Az Egererdő Zrt. zömmel védett és Natura 2000 hálózatba tartozó állami erdőket kezel, köztük a Bükki Nemzeti Park területének egy részét, ahonnan minimális mennyiségben lenne csupán kívánatos faanyagot kihozni. Az állami erdőgazdaságok a jogszabályok biztosította keretek között végzik a munkát, az erdészeti és természetvédelmi hatóságok felügyelete mellett. Nincs okunk feltételezni, hogy a jelenleg elfogadott erdőtervi kereteket az Egererdő Zrt. túllépné. A természetvédelmi és klímavédelmi szempontokat figyelembe véve azonban úgy véljük, hogy a kitermelhető faanyag jelenleg elfogadott mennyiségeit minél előbb felül kellene vizsgálni, és csökkenteni azt a védett és Natura 2000 területeken, különösen a nemzeti parkok határain belül.
Mi a tarvágás veszélye a természetre? Van ennek lenyomata, ma is látható negatív következménye valamely hazai erdőben, a Bükkben?
– A tarvágás sokféle hátrányos hatása közül kiemelhető, hogy azonnal és maradéktalanul megszünteti az erdei élőhelyet. Akár 4-5 hektáros, vagyis 6-8 focipálya méretű területen is, ahol az erdei aljnövényzet azonnal elpusztul az állatvilág egy részével együtt. A fákon élő állatoknak a környező erdő nyújt menedéket, de az nem minden esetben tudja a menekülőket befogadni. Például az odúlakó fajokat, ha a meglévő odúk már foglaltak.
A tarvágás megszünteti az erdőklímát, ezáltal kiszárad a talaj, amit könnyen elhord a szél. A talajeróziót nem csak a szél, hanem az akadálytalanul rázúduló csapadék is fokozza. A tarvágás helyén kialakuló erdő egykorú fákból áll, ami évtizedekig szegényes élőhely az erdő lakói számára. A Bükkben az utóbbi évtizedekben “klasszikus” tarvágás leginkább csak fenyvesekben, esetleg akácosokban történt, de a végvágások annál gyakoribbak.
Híres példává vált a Bükki Nemzeti Park kellős közepén, a Tar-kőnél 2019-ben elvégzett végvágás, fokozottan védett területen, egy 180 évnél is korosabb bükkösben.
Eddig nem alkalmaztak tarvágást az erdészeti társaságok?
– Klasszikus tarvágást síkvidéken széles körben alkalmaztak. Hegyvidéken kevésbé, ott az említett fokozatos felújító vágás helyettesíti a módszert, aminek az utolsó fázisa szintén az, hogy a végvágás során eltávolítják a faállomány fennmaradó részét, néhány hagyásfát leszámítva, de idegenhonos fafajok állományaiban hegyvidéken is van tarvágás. Védett területeken, őshonos fafajú állományokban eddig tilos volt a tarvágás.
Helyrehozhatatlan kárt okoz a tarvágás az erdőkben?
– A tarvágás, ha csak egy-kétszer hajtják végre, kiheverhető az erdő, mint élő rendszer számára. Ha azonban sokszor megtörténik, a termőhely visszafordíthatatlanul sérül, szélsőséges esetekben erdő sem képes többet nőni rajta. Hosszú idő után is megállapítható egy erdős tájról, hogy volt-e ott korábban tarvágás. A teljes helyreálláshoz több száz év szükséges.
A tarvágás semmilyen körülmények között nem védhető megoldás?
– A tarvágás alkalmazása védhető olyan esetekben, ahol korábban idegenhonos fafajok állományait hozták létre, és azokat természetvédelmi szempontok miatt le akarják cserélni őshonos fák állományaira. Ilyenkor is adódnak a tarvágásnál kíméletesebb megoldások. Fokozatosan is lecserélhető a faültetvény vagy kultúrerdő, de idegenhonos, pláne inváziós fafajok esetében lehetnek jogos érvek a tarvágással járó gyorsaság mellett.
Tarvágás során mi a szempont? Egyszerre mekkora területeken tüntetik el a fákat?
– Védett területen a tarvágás felső mérethatára a természetvédelmi törvény alapján három hektár, védelem alatt nem álló területen lehet ennek sokszorosa. Tarvágás alkalmával lehet hagyásfákat visszahagyni, de nem minden esetben kerül erre sor.
Mi az alternatív megoldás, amit lehetne helyette alkalmazni?
– A tarvágás helyett lehet fokozatos felújító vágást alkalmazni. Őshonos fafajú erdőkben, például tölgyesekben, bükkösökben a hegyvidéken ezt a módszert szokták használni. De ennél sokkal jobb alternatíva az úgynevezett örökerdő-gazdálkodás, melynek során egyáltalán nem keletkezik vágásterület. A gazdálkodó szálanként, vagy kis csoportokban termeli ki a fát. A korábbi neve ennek módszernek ezért a szálalás. Sajnos az örökerdő-gazdálkodás egyelőre leginkább a főváros környékére korlátozódik, ahol a lakosság már évtizedek óta tiltakozik a vágásterületek ellen.
A WWF hogyan tud fellépni a tarvágások ellen?
– A WWF Magyarország minden lehetséges fórumon szorgalmazni fogja, hogy a módosítások kerüljenek az Alkotmánybíróság elé. Keresni fogja továbbá azokat a tarvágásokat, amelyek a törvénymódosítás nyomán váltak kivitelezhetővé, különösen védett területeken, netán nemzeti parkokban. Ezeket bemutatjuk a nagyközönségnek. Mindemellett reménykedünk abban, hogy az állami erdőgazdaságok a lehető legkisebb mértékben fognak élni a törvénymódosítások adta új lehetőségekkel – ahogyan azt a nevezetes tűzifarendelet idején is örömmel tapasztaltuk.
(Kiemelt illusztráció: Hatalmas kiterjedésű tarvágás a Zempléni-hegységben (2022), az előtérben a vágásterület felégetéséhez használt gumiabroncs maradványai. Fotó: Gálhidy László / WWF)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
