A TOP Plusz program keretében több nagy turisztikai fejlesztés is megvalósulhat a következő években Miskolcon, a beruházások között kiemelt helyet kap Lillafüred, a Hámori-tó körüli sétányok fejlesztésével, döntően EU-s forrásokból.
„Átfogóan gondoljuk újra a város működését: legyen zöldebb, élhetőbb, emberközpontú, és gazdaságilag erősödő az otthonunk” – fogalmazott Tóth-Szántai József polgármester, aki választási kampányában is kiemelt szerepet szánt a „Bükk Városa Program” koncepciójának. A nagyszabású terv túlmutat az infrastrukturális változtatásokon: célja, hogy Miskolc visszatérjen történelmi turisztikai jelentőségéhez.
Az új városvezetés tudatosan a turizmust választotta Miskolc gazdasági megújulásának motorjául. Az elmúlt években a város az ország egyik legkeresettebb turisztikai célpontjává vált, miközben az iparvárosi imázs fokozatosan háttérbe szorult. Helyette előtérbe kerültek azok a helyszínek, amelyek főként családokat vonzanak.
Miskolc egyedi adottsága, hogy négy turisztikailag legfontosabb városrésze négy különböző hangulatot képvisel. A Belváros a történelmi Avassal együtt a műemlékek, kulturális értékek és gasztronómia színtere. Miskolctapolca a világszinten is egyedülálló barlangfürdőjéről – amely tavaly sajnos leégett – vált ismertté. Miskolc-Diósgyőr a középkori hangulat megőrzője a „királynék várával”, míg Lillafüred a Bükk-hegység gyöngyszeme, klimatikus gyógyhely és az aktív kikapcsolódás központja.
A turizmust övező optimizmust alátámasztják a statisztikai adatok is. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 2012 óta ugrásszerűen nőttek: míg 2010-ben 1,4 milliárd forintot tettek ki, 2019-re már elérték a 4 milliárd forintot. A bevételek döntő része – 2019-ben már több mint 80 százaléka – belföldi turistáktól származik, és ez az arány évről évre növekszik.
A fejlesztési program szívét a Miskolc-Lillafüred aktívturisztikai projekt alkotja. Lillafüred ugyanis sokkal több, mint puszta természeti szépség és a legendás Palotaszálló – nemrég a világ egyik legszebb helyeként emlegette a TimeOut magazin. A térség a magyar szellemi és kulturális örökség kultikus helyszíne. Itt kezdődött a XVIII. század végén a magyar kohászat, itt élt és alkotott Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor. Itt jött létre az első mesterséges gáttal kialakított tó, itt rendezték meg 1939-ben és 1940-ben az első magyar filmfesztivált, a Nemzeti Filmhetet. Lillafüreden született József Attila Ódája, a magyar szerelmi líra egyik legszebb verse, és számos ikonikus film forgatásának adott otthont.
Az Európai Unió 85 százalékos finanszírozásával megvalósuló projekt keretében teljesen megújul a Hámori-tó körüli infrastruktúra. A tó délnyugati oldalán 1000 méter hosszan felújítják a jelenleg elhanyagolt parti sétányt, amely természetközeli, stabilizált földburkolatot kap. Ez köti majd össze a meglévő létesítményeket az új fejlesztésekkel.
A tervezett beruházás leglátványosabb része az új tavi sétány lesz az Ómassai országút mellett. Ez a 950 méter hosszú pallós járda a Hámori-tó gátjától indul és a zöld jelzésű túraútvonalhoz csatlakozik. A sétány elsősorban a vízre vagy a meder aljára telepített cölöpökre kerül, így a látogatók közvetlenül a víz felszíne fölött sétálhatnak, egyedülálló élményt nyújtva a tó szépségéből.
A projekt egyik legvonzóbb eleme a 150 méter hosszan húzódó pihenőpont lesz, amely összeköti a parti és tavi sétányokat. Ez többféle funkciót lát el: fizikai kapcsolatot teremt a különböző útvonalak között, pihenőhelyet biztosít, és különleges kilátási pontokat kínál a tó minden irányába.
A Hámori-tó északkeleti oldalán épülő kilátóterasz a víz fölé nyúlik be, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Lillafüred nevezetességeire. A teraszról panoráma nyílik a legendás Palotaszállóra, valamint a környező barlangokra és természeti látnivalókra. Ez különösen értékes lesz a fotósok és természetszeretők számára, mivel korábban elérhetetlen perspektívát kínál.
A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre és fenntarthatóságra. A projekt természetalapú megoldásokat alkalmaz, megőrzi a biológiai sokféleséget, és minimális beavatkozással hasznosítja a természeti környezetet. A tervezett infrastruktúra energiahatékony világítást és helyi, környezetbarát anyagokat használ majd.
A sétányok kialakításánál arra törekednek, hogy a beavatkozás mértéke minimális, a látogatói élmény pedig a lehető legteljesebb legyen. A természetközeli megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyösek, hanem illeszkednek Lillafüred természeti karakteréhez is, így a fejlesztés harmonikusan olvad bele a tájképbe.
A körbejárható Hámori-tó új lehetőségeket teremt a csónakázásra és természetjárásra, könnyebben megközelíthetővé teszi a térség egyedi látnivalóit. A fejlesztés logikusan kapcsolódik a már meglévő turistaútvonalakhoz, folyamatos és könnyen navigálható összeköttetést biztosítva a Bükk-hegységgel.
Tóth-Szántai József polgármester szerint „ez a négy turisztikai attrakció: Miskolctapolca, Lillafüred, a Belváros a történelmi Avassal és a Diósgyőri Vár külön-külön is nagyon izgalmas”, azonban a cél ezek összekapcsolása egy komplex turisztikai csomaggá. „Egy olyan csomagot akarunk mindebből csinálni, amely egy komplett családnak kisgyerektől felnőttig négy-öt-hat napos programot jelent” – tette hozzá. A polgármester szerint Miskolcon annyi látnivaló van, hogy akár egy hetet is megtölthet velük a látogató, azonban a tartózkodási idő meghosszabbításához szükség van az attrakcióhelyszínek összekapcsolására.
A fejlesztés elsődleges célja a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növelése. A projekt olyan célcsoportokat szólít meg, mint a természetjárók, gyermekes családok, aktív turisták, egészségtudatos látogatók és szenior vendégek. „Ezek a beruházások nemcsak infrastrukturális fejlesztések, hanem jövőformáló lépések” – hangsúlyozta a polgármester.
A TOP Plusz program a 2021-2027 közötti uniós programozási ciklusban támogatja a magyarországi települések és térségek fenntartható fejlődését. A Hámori-tó fejlesztése 2029-ig valósul meg a tervek szerint, és várhatóan jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Lillafüred visszanyerje azt a turisztikai jelentőséget, amely a XX. század első felében tette híressé ezt a különleges helyszínt.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
