Azt hiszik, a hétfői vihar olyan pusztító volt? Minden relatív. Egy több mint tízmillió évvel ezelőtti, rendkívüli erejű vulkáni robbanás nyomait tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport hazánk északi részén.
Monumentális tudományos felfedezés született Észak-Magyarországon: egy nemzetközi kutatócsoport azonosított egy 13,06 millió évvel ezelőtti, óriási vulkánkitörést, amelynek nyomai a Mátra keleti peremétől a Bükkön keresztül egészen a Tokaji-hegységig követhetők. A kutatást Karátson Dávid egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének vezetője irányította, öt ország tudósainak közreműködésével.
A „Dobi kitörés” néven elnevezett jelenség – amely a tarnaszentmáriai Dobi-oldal lelőhelyről kapta nevét – minden eddiginél részletesebb képet ad a térség ősvulkanizmusáról. A Nature Scientific Reports rangos tudományos folyóiratban július elején megjelent tanulmány szerint a négy fázisból álló hatalmas kitörés több mint háromezer négyzetkilométeres területen hagyta nyomát.
A vulkán egy egykori beltenger, a Paratethys sekélyebb, partközeli vizeiben robbant ki tízmillió évvel ezelőtt. Ezt bizonyítják a tufaanyagban talált foraminiferák, azaz tengeri egysejtűek vázmaradványai. A tengervíz és a magma kölcsönhatása különleges jelenséget eredményezett: mintegy „porította” a magmát, így a centiméteres vagy akár deciméteres horzsakövek mellett a kirobbant anyag zöme finom portufa lett.
A kutatók becslése szerint a kirobbant anyag térfogata legalább kétszáz köbkilométer volt, ami a robbanásos kitörések skáláján VEI 7-es, azaz rendkívüli méretű eseménynek minősül. A kémiai összetétel vizsgálata arra enged következtetni, hogy a hatalmas mennyiségű magma több különböző magmaforrásból származott.
Különösen izgalmas, hogy bár a kitörés tenger alatt történt, a hatalmas térfogatú tufaanyag nagyrészt szárazföldön rakódott le. Ezt igazolják az alsó határrétegben talált növénymaradványok, szárak, levelek és szenesedett fatörzsek, amelyek az egykori élővilágot jellemzik.
A Dobi kitörés – híres társához, Ipolytarnóchoz hasonlóan – pillanatszerűen konzerválta a korabeli őskörnyezetet. A kutatók szerint a folytatódó vizsgálatok alapján prognosztizálható, hogy az Észak-Magyarországon ilyen részletességgel még nem vizsgált vulkanizmus megismerése akár több hasonló, tudományos szempontból rendkívül értékes lelőhelyet is felszínre hozhat a jövőben.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
