A parlament igazságügyi bizottsága keddi ülésén elfogadta a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény módosítását, amely jelentős változásokat hoz a független sajtó és a civil szervezetek működésében. A bizottsági tárgyalást civil aktivisták tiltakozó akciója szakította félbe, azonban ez nem akadályozta meg a kormánypárti többség által támogatott javaslat elfogadását.
A törvénymódosítás egyik legvitatottabb eleme, ami csak hétfőn délután derült ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jegyzékbe vett szervezetektől elvennék azt a pénzt is, amelyet az állampolgárok már május 20-ig felajánlottak személyi jövedelemadójuk egy százalékából.
Ezeket az összegeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezet kapná meg. A tavalyi adatok szerint például a Partizán mögött álló alapítványnak 36.978 ember ajánlotta fel összesen 416 millió forintot.
A módosítás szerint a magyar kettős állampolgárok már nem minősülnének külföldieknek, így a tőlük érkező támogatás miatt egy szervezet sem válik automatikusan külföldi nyomásgyakorló szervezetté.
A momentumos Szabó Szabolcs részletesen kifejtette jogi aggályait. Szerinte a javaslat nem felel meg a jogalkotási törvénynek és a Házszabálynak, mivel nem lehet pontosan eldönteni, kire kell alkalmazni. A hatályba lépési határidő túl rövid – a bankok sem tudnak felkészülni a változásokra. A képviselő szerint a törvény ellentétes az Alaptörvénnyel és az uniós joggal is. A módosító javaslat ugyan 15 napra változtatná a hatályba lépési határidőt, de Szabó szerint ez sem elég az alkalmazhatósághoz.
Különösen problémásnak tartotta, hogy egyértelműen visszamenőleges hatályú rendelkezésnek minősül a május 20-ig felajánlott egy százalékos támogatások átirányítása, ami nem felel meg a jogalkotási követelményeknek.
Rónai Sándor (DK) még keményebben fogalmazott: szerinte a törvény sem az egypárti Alaptörvénynek, sem a nemzetközi jognak, sem az uniós jognak nem felel meg. “Ez a törvény súlyosan bántja Magyarországot, a megmaradt szabad sajtót és a civileket” – hangsúlyozta. Számon kérte, hogy végeztek-e társadalmi egyeztetést a javaslat benyújtása előtt. Véleménye szerint ezzel a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bízzák annak eldöntését, ki számít jó állampolgárnak, újságírónak vagy civilnek. Később még élesebben fogalmazott: “A Fidesz-KDNP a pénzek 99 százalékát lopja el, ezzel a módosítóval pedig a fennmaradó 1 százalékot is el tudnák lopni.”
Novák Előd és a Mi Hazánk felemásnak tartja a javaslatot. Bár a javaslat céljaival egyetértenek, szerintük a Fidesznek inkább a Facebook és a Meta ellen kellene fellépnie. Jobban bántja őket, hogy a Facebooknak reklámadót sem kell fizetnie, helyette youtuberek ellen lépnek fel.
A momentumos Cseh Katalin kiemelte, hogy a javaslat szembemegy az uniós kötelezettségekkel, ráadásul a módosítás korlátozza az adófizető állampolgárokat is. “Azt javasolja ez a törvény, hogy ha valaki a Telexnek vagy a Pride-nek adott pénzt, azt most átirányítsák. Pont az ilyen javaslatok miatt csökken az önök népszerűsége olyan mértékben, hogy ilyen javaslatokhoz kell folyamodniuk” – fogalmazott. Meggyőződése szerint a törvény elfogadása újabb lépés lenne az EU-ból való kisodródás felé.
Az ülés kezdetén civil aktivisták tiltakozó akciót hajtottak végre. Amikor az ülés napirendje a törvénytervezethez ért, civil szívet ábrázoló pólóban “Szabad sajtó, szabad civilek!” feliratú molinót tartottak fel némán, majd civil szíves matricákat nyújtottak át minden bizottsági tagnak. Az aktivistákat az akció után kikísérték az ülésről, ahol a parlament előtt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, és Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója tartottak sajtótájékoztatót.
Móra Veronika keményen fogalmazott: “Minden képviselőnek személyes felelőssége van abban, ha átenged ilyen javaslatokat. Ez nem Igazságügyi bizottság, ez a hatalom meghunyászkodó és gyáva kiszolgálása, miközben ők is pontosan tudják: ez nem törvényhozás, hanem leszámolás.”
Az Ökotárs igazgatója szerint már most látható, hogy a törvény következményeitől félve emberek lemondanak tagságaikról, visszavonulnak a közéleti részvételről, fontolgatják az ország elhagyását. “Világos, hogy miért teszi ezt a kormánytöbbség: nem bírja a kritikát, fél attól, ha valaki kimondja az igazságot és felhívja a figyelmet a kormány által megoldatlan problémákra.”
Móra szerint ahelyett, hogy megoldanák ezeket a problémákat, inkább eltereli a figyelmet a kormány, gyűlöletet próbál kelteni és megpróbálja elhallgattatni a kritikát megfogalmazókat. “Aki nem szégyelli ezt a törvényt, még sosem dolgozott másokért. Itt nincs helye módosítgatásnak, toldozgatásnak, ezt a törvényt egészében vissza kell vonni” – szólította fel az országgyűlést.
Az Amnesty magyarországi igazgatója, Víg Dávid hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a sajtó és a civilek ügye. “Érintettek a cégek, a vállalkozások, sőt, minden szervezet a kormány célkeresztjébe kerülhet. Éppen ezért példátlan, szakmákon átívelő ellenállás alakult ki.” Vig kiemelte, hogy már felismerték a veszélyeket és kiálltak az ügyvédek, a bírók, a reklámosok és a szakszervezetek is. A bankok is értelmetlennek tartják a törvénytervezetet.
“A civil szervezetek olyan problémákat oldanak meg, ami az állam feladata volna. Évente többszázezer embernek segítünk azzal, hogy tiszta ivóvízért, korrupciómentes közéletért, egyenlőségért és jogállamért dolgozunk. Ez a törvény őket fosztaná meg egy jobb élettől” – fogalmazott.
Az európai reakciók egyre élesebbek. Több mint 320 civil szervezet fordult közös nyilatkozatban az Európai Bizottsághoz, sürgős fellépést kérve. Az Európai Parlament múlt szerdán vitát tartott a törvénytervezetről, ahol a legtöbb frakció elítélően nyilatkozott a kormány tervéről, és a 7. cikkely szerinti eljárás felgyorsítását kérték.
A kérdés napirenden van a Miniszterek Tanácsában is. Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt a javaslat visszavonására, és jogi lépéseket helyezett kilátásba annak elfogadása esetén. Vig Dávid szerint a törvény elfogadása esetén új kötelezettségszegési eljárás mellett a bizottságnak a luxemburgi bírósághoz kell fordulnia, és a Szuverenitésvédelmi Hivatal miatt indított 2023-as eljárásban azonnal ideiglenes intézkedést kell kérnie.
A törvényt valószínűleg vizsgálni fogja az Európa Tanács Velencei Bizottsága is.
Vejkey Imre, a KDNP-s bizottsági elnök visszautasította az ellenzéki vádakat. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ragaszkodott hozzá, hogy a javaslat megfelel a Házszabálynak. Hangsúlyozta, hogy a törvény személyi hatálya rendezi: nem vonatkozik magánszemélyekre, így azok szólásszabadsága sem sérül.
“Csak azokra a szervezetekre vonatkozik, akik külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végeznek. A szankció annyi, hogy átláthatónak kell lenniük” – magyarázta. A civilek tiltakozásáról azt mondta, azok az üzenetek vagy tévedésen alapulnak, vagy egy összeesküvés-elmélet részei.
Szabó Tünde fideszes képviselő előterjesztőként arról beszélt, hogy a külföldi személy fogalmából kikerültek a határon túli magyarok. Szerinte ez a törvény szervezetekre vonatkozik, ezért a youtubereknek nem kell aggódniuk. “Mivel az elmúlt 15 évben sajtószabadság volt, ezért emiatt továbbra sem kell aggódni senkinek” – állította. Azt várja, hogy az elfogadás után nem lehet külföldi állam, titkosszolgálat, nagyvállalat vagy külföldi spekulánsok megbízásából befolyásolni a közéletet. Ezzel olyan választási törvényt alakíthatnak ki, “amibe sem az ukrán titkosszolgálat, sem az amerikai adófizetői pénz, sem a brüsszeli források nem szólhatnak bele.”
Az országban is folytatódik az ellenállás. A törvényjavaslat hírére tízezrek tüntettek a Kossuth téren, és 15 további helyszínen lesznek tiltakozó akciók Kazincbarcikától Makón át Veszprémig. A civilek folytatni fogják a tiltakozást az utcán és online is, minden békés eszközzel a szavazásig és az után is.
A módosító javaslatok végül a kormánypárti képviselők többségének támogatásával, 8 igen és 3 nem szavazattal átmentek a bizottságon. Figyelemre méltó, hogy a szikrás Jámbor András nem szólhatott hozzá a vitához, mert a bizottság kormánypárti tagjai leszavazták felszólalási szándékát.
A javaslatot várhatóan a Törvényalkotási Bizottság tárgyalja tovább, és június 10-e utáni napokban szavazhat róla a parlament. Répássy Róbert szerint elképzelhető, hogy a törvényalkotási bizottság tovább szűkíti az érintettek körét.
Az 1 százalékos támogatások visszamenőleges elvételéről érdekes módon a beterjesztők egy szót sem ejtettek a vitában, pedig ez lehet a legproblémásabb elem jogi szempontból.
A törvény elfogadása több politikai célt is szolgálhat. Egyrészt a napirend meghatározását és a TISZA Párt témáinak háttérbe szorítását, másrészt Magyar Péter beleprovokálását valamibe, amit aztán veszélyes mozgalomnak lehet bemutatni. A háborús riogatás és a rezsinövelés témája is könnyen hozzákapcsolható az ukrán kémkedési történetekhez.
Ugyanakkor a radikális lépés a Fidesz számára is kockázatos lehet. Ha a jövő évi választásokon veszítenének, a ma igen szavazatot adó képviselők nehéz helyzetbe kerülhetnek, különösen, ha az új kormány hasonlóan visszamenőleges intézkedéseket hozna velük szemben. Erre utalhat az a Lázár János-féle kiszólás a mai Közlekedésinfón, amit a Telex újságírójának tett, aki rákérdezett arra, hogy helyesnek tartja-e az egyszázalékos felajánlások visszamenőleges elvételét: „Én értem, hogy a Telex fölajzott állapotban van, és ön is félti az egzisztenciáját.” Amikor az újságíró úgy válaszolt, hogy nem kell féltenie az egzisztenciáját, Lázár így válaszolt cinikusan: „Nem tudhatja előre.”
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
