A házelnök Koncz Zsófiával, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével együtt adta át a felújított Kossuth-emlékházat, valamint az ahhoz tartozó állandó kiállítást április 11-én, Monokon. Ünnepi beszédében számos ellentmondásos kijelentés hangzott el, mint például az, hogy a “mai magyaroknak tanulnia kell a történelemből, és soha nem szabad elfelejteni azt, hogy van, amikor a reálpolitika azt diktálja a nemzet számára, hogy ne csak a korlátainkat ismerjük fel, hanem azt is, ha esély nyílik azok ledöntésére”. A politikus emellett az átadó ünnepségen önálló magyar közpénzről, szabadságról, függetlenségről és Brüsszelről beszélt.
Kövér László úgy fogalmazott, 1848 nemzedéke hétköznapi polgárokból történelmi hősöket, feudális társadalomból modern nemzetet és birodalmi alávetettségből független magyar államot teremtett. Azt mondta, a reformkor és a forradalom legjobbjai közül sokan, sokat tettek ezen célok elérésért, de senki nem tett többet, mint a 19. századi, nemzeti reálpolitika megalapítója és vezetője, Kossuth Lajos.
Hozzátette: a magyar történelemben a reálpolitika zsinórmértéke Bethlen Gábor fejedelem óta az, hogy “nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet“. Kossuth pedig nemcsak azt tette meg, amit lehetett, hanem azt is, amit kellett.
Az államférfit idézve úgy fogalmazott: “képesek legyünk nemcsak a meglévőből, hanem a lehetségesből kiindulni”. Önálló magyar közpénz, cselekvőképes magyar közhatalom és harcképes magyar honvédség – 1848-ban ezen három, egymást feltételező és kiegészítő dolog megteremtése volt a cél.
“Ez volt az, amit akkor mindenáron meg kellett tenni. Legitim és cselekvőképes magyar közhatalom nélkül ugyanis nincs önálló magyar közpénz, magyar pénzügyi háttér nélkül nincs magyar haderő, pénz és haderő hiányában viszont nem cselekvőképes és nem életképes a magyar közhatalom, azaz a felelős kormány” – mondta Kövér László az átadó ünnepségen.
Az Országgyűlés elnöke kijelentette, úgy tarthatjuk nyitva a jövendő ajtaját, ha Kossuthnak és nemzedékékének példájából hitet és erőt merítve, a nemzeti realizmus jegyében továbbmegyünk azon az úton, amire 2010-ben léptünk rá. Azt mondta, ekkor helyre “kellett” állítani a magyar állam cselekvőképességét, “mi magyarok pedig szavazatainkkal közösen megtettük, amit kellett”.
Kövér László beszédében “emlékeztette” a jelenlévőket, hogy 2011-ben új alaptörvényt “kellett” alkotni az állam újjáépítéséhez és a nemzet megerősítéséhez, 2015-ben pedig meg kellett állítani az országra zúduló és a társadalmat veszélyetető illegális migrációt, 2022-ben pedig távol kellett tartani Magyarországot egy érdekeinktől idegen háborútól. Azt mondta, ezekben az esetekben is “mi magyarok, közösen megtettük, amit kellett.”
A házelnök hozzátette: immár másfél évtizede a kossuthi reálpolitika jegyében állunk ellen egy új, most éppen Brüsszelben székelő birodalom egyszerre alattomos és agresszív hódoltatási törekvéseinek.
Koncz Zsófia, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen arról beszélt, az itt születetteknek óriási példakép Kossuth Lajos, és mindenki büszke arra, hogy a térségből származik.
Hozzátette, ahogyan Kossuth gondolkodott a magyar szabadságról és függetlenségről, annak meg kell határoznia a mindennapjainkat, és tovább kell vinni az ő szellemiségét és örök szabadságvágyát.
Figyelembe véve az ország elmúlt 15 évben elpazarolt és ellopott vagyonát, a független sajtót vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységét, az alapvető emberi jogok napjainkban zajló korlátozását és a jogállamisággal szembemenő intézkedéseket, feltételezhetjük, hogy Kossuth Lajos talán nem teljesen ezt értette az általa elképzelt magyar szabadság és függetlenség eszménye alatt.
Kossuth ugyanis éppen a nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja.
“Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga” – idézik Kossuth valódi szellemiségét az államférfi 1849. április 14-én tett kijelentései.
Fotók: MTI, Wikipédia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
