Öt hazai múzeum összefogott, hogy tavasszal múzeumi mintaprogramokkal segítse az Ukrajnából menekült családok szellemi kulturális örökségének megőrzését. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) koordinálásával indult kezdeményezésben a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, az Óbudai Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum vesz részt.
A 15 hónapos projekt nem titkolt célja, hogy segítse az Ukrajnából menekültek beilleszkedését, miközben eredeti kulturális identitásukat is megőrizhetik. A programok a háborús konfliktus miatt hazájukat elhagyni kényszerült emberek számára készülnek, különös tekintettel a családokra, ahol gyakran hiányoznak a férfiak, apák.
Minden résztvevő múzeum más-más örökségelemre fókuszál: míg a Herman Ottó Múzeum a zenei hagyományokat helyezi középpontba, addig a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum a táncra, az Óbudai Múzeum a díszítőművészetre, a Sóstói Múzeumfalu az ételkészítésre, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum pedig a vallási ünnepekhez kapcsolódó szokásokra koncentrál.
A miskolci Herman Ottó Múzeum – mely 2024-ben ismét elnyerte a kitüntető év múzeuma címet – programsorozata különösen érdekes kezdeményezés. A városban élő, Ukrajnából érkezett menekült családok számára havonta egyszer, összesen öt alkalommal szerveznek találkozókat. A zenei programok mellett múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések és városi séták is szerepelnek a kínálatban. A programsorozat érdekessége, hogy a szervezők az ukrán családok mellé magyar családokat is bevonnának, ezzel is segítve a személyes kapcsolatok kialakulását.
„Fontosnak tartjuk, hogy a saját kulturális identitásuk megőrzése mellett a múzeum segítse őket a miskolci beilleszkedésben is, megismertetve velük a magyar kultúra és városi helytörténet releváns elemeit,” – fogalmazták meg a szervezők.
A miskolci programok központi eleme az ukrán zenei örökség bemutatása, amihez Vihula Mihajlo gitárművész, az Ukrajnából származó, de már 2005 óta Magyarországon élő zenész nyújt szakmai segítséget. A közönség megismerkedhet többek között a Dnyipropetrovszk régió kozák dalaival, népmeséivel és legendáival.
A mintaprogramok során szerzett tapasztalatokat a szervezők júniusban értékelő műhelymunka keretében osztják meg egymással, az eredményeket pedig rövidfilmek és online kiadvány formájában teszik hozzáférhetővé más intézmények számára. A projekt 2025 decemberében nemzetközi konferenciával zárul.
A kezdeményezés jól mutatja, hogy a múzeumok nemcsak a múlt megőrzésében, hanem a jelenkor társadalmi kihívásainak kezelésében is szerepet vállalnak. A háború elől menekült családok számára ezek a programok talán egy kis szeletét hozzák vissza annak az otthonnak, amit hátrahagyni kényszerültek – miközben új közösségükben is gyökeret ereszthetnek.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
