Magyarországon is számos olyan, érintetlen terület található, ahol nem történt emberi beavatkozás akár többszáz éve. A WWF Hungary ezek fontosságára és értékeire igyekszik felhívni a figyelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is találunk úgynevezett szentélyerdőket.
A legelhivatottabb túrázóknak elképzelhető, hogy nem fogunk tudni új információkkal szolgálni, de BAZ megye több pontján is találhatók szentélyerdők. A WWF leírása alapján léteznek ugyanis hazánkban, így megyénkben is olyan erdők, ahol fejszét nem emelt ember fára már akár 150-200 éve. A szervezet célja az, hogy ezekre felhívja a figyelmet, hogy ne essenek az erdőgazdálkodás áldozataivá.
Egy korábbi írásunkban kitértünk már a végvágásra, hogy az emberi tevékenység mennyire tetten érhető az összefüggő erdőségekben. A WWF szerint sajnos ez a több száz éves fákból álló övezeteket is érintik, miközben azok megóvására kellene inkább hangsúlyt fektetni. A WWF mindemellett arra buzdítja a lakosságot, keresse fel a hozzá legközelebb eső szentélyerdőt.
Szinte túracipőt sem kell húzni ahhoz, hogy a miskolctapolcai őserdőt meglátogassuk, ahol 150-160 éves tölgyekkel, bükkökkel találkozhatunk a tó szomszédságában.
“Sajnos aligha állítható, hogy a helyi döntéshozók és a lakosok méltó módon élnek a természeti értékekkel, a parkerdei infrastruktúra általános lepusztultsága mellett aktívan károsító tevékenységeknek is bőven láthatók nyomai. Maga az erdő részben talán profitál a gazdátlanságból: öreg erdőkhöz illőn nagy mennyiségű holtfa borítja az alját, amelyet szerencsére nem távolítanak el” – olvasható a szentelyerdo.wwf.hu-n.
Lillafüreden is találunk szentélyerdőt. A WWF úgy fogalmaz, “az állami tulajdonban álló védett, részben fokozottan védett, Natura 2000 hálózatba tartozó erdők főként a Szinva-patak völgyének oldalait borítják, de jut belőlük a Hámori-tó környékére és a Garadna-patakot kísérő vonulatokra is”.
Miskolc mellett a Csókás-völgy, a Kőlyuk-galya, az Ivánka-galya és Halomvár is büszkélkedik akár kétszáz éves erdőrészekkel, de a már Heves megye területén lévő helyeket is érdemes felkeresni, úgy mint a Gerenna-várt, a bükki őserdőt és a Bükki-köveket.
A két megye határán fekvő, borsodnádasdi területről minden bizonnyal már többen hallottak, de talán kevesebben a tiszadobi őserdőről. A jelenlegi információk szerint ez az ország egyetlen ártéri, puhafás ligeterdeje.
Aggtelektől nincs messze a Kardos-völgy, amely különlegessége, hogy felhagyott legelőn, önerdősüléssel jött létre. A Zemplénben három területet is találunk: a magyar-szlovák határ mellett Lászlótanyát és a Remete-hegyet, utóbbinál minimum 200 éves egyedek alkotják a területet. A tájegység közepén, Nagyhuta szomszédságában található a Repka-völgy, ahová mindenképpen érdemes ellátogatni, ha arrafelé jár a túrázó, ami azért különleges, mert az északi vidéktől eltekintve a Zemplénben csak itt találhatók idős erdők.
(kiemelt képünk illusztráció; sokszinuvidek.24.hu)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
