Angyal Bandi, a hírhedt borsodi betyár története

Megosztás

Az 1780-as években szinte mindenki ismerte a megyében annak a jóképű, hivatásos zsiványnak a nevét, aki meglepő intelligenciáról és jó modorról adott tanúbizonyságot. Angyal Bandi némiképp kakukktojásnak számított a betyárok között és igazi haramiának falusi körökben. Cikkünkből kiderül, hogyan vált bűnözővé egy nemesi család sarja és milyen sors jutott neki osztályrészül.

A bandita Szentmártonyi Ónody András néven látta meg a napvilágot Sajószentpéteren, ahol Nyíri és Reste mellett gyerekkora túlnyomó részét is töltötte. A többi betyártól eltérően Angyal Bandi nemesi családból származott. Szülei, Ónody András és Olchváry Krisztina Borsod megye legkiterjedtebb birtokával rendelkeztek, így fiuk igen jó nevelésben részesült.

Azonban a legenda szerint az ifjabbik András beleszeretett egy lányba, de házasságukat ellenezték, mert a menyasszony az elszegényedett Angyal család leszármazottja volt. Valószínű, hogy emiatt akasztották a betyárra az “Angyal” nevet is. Bandi bár feleségül vette kiszemeltjét, a tiltott frigy miatti haragjában az 1780-as években gyakorta kezdett csatangolásba a hortobágyon, ahol lókupecek (tolvajok) és orgazdák társaságát sem nélkülözte. Első komolyabb kihágásait ekkor követte el. Egy alkalommal Hajdúböszörményben hat hétig tartották fogva, mire igazolta, hogy saját méneséből szakította ki lovait.

Angyal Bandi az “úri betyár”

Ezután viszont 1787-ben elfogta az akkori vármegye négy ló elkötéséért, és mire egy év múlva az ítéletet kihirdették, addigra Andrásnak jócskán gyarapodott a bűnlajstroma.Tizenkét ízben elkövetett tolvajlással vádolták, de csak hármat találtak ebből bizonyítottnak. Mindemellett súlyos büntetést róttak ki rá. Nyolc évi börtönt, közmunkával súlyosbítva. Kegyelmi kérelmére az udvari kancellária a büntetést két évre mérsékelte, majd édesanyja kérelmére további hét hónapot engedtek el. A kedvező elbírálásban persze nagy szerepet játszott nemesi származása, és ez nem az első alkalom volt. Bandit egyébként igazán tetszetős, jó kiállású férfinak tartották, és leginkább a “kedves betyár” kategóriába sorolták, aki a fiatal hölgyek figyelmét is magára vonzotta.

Az Alföldre meendő Angyal Bandi nótája

Lám megmondtam Angyal Bandi ne menj az Alföldre,
Csikósoknak, gulyásoknak közibe, közibe.
Mert megtanulsz lovat lopni izibe, izibe,
Majd úgy kerülsz a vármegye kezébe, kezébe.

Mikor megyen Angyal Bandi tanyára, tanyára,
Ama gyönge borjúhús vacsorára, ‘csorára,
Hortobágyi csaplárosnak két lánya, két lánya
Híjja Bandit éjszakára az ágyra, az ágyra.

Ama kis jány távulról csak úgy nézi, úgy nézi,
Érte magát majd hogy el nem péseli, péseli.
Mikor kezdé Angyal Bandi a lovát nyergelni,
Cifra csikós kantárjával fékelni, fékelni.

Rajta üte Gönc városa megfogni, megfogni,
A két kezét kötéllel is megkötni, megkötni.
Akkor kezdte Angyal Bandi bámulni, bámulni,
A színében egészen elváltozni, változni.

Megkötözték Angyal Bandit kötéllel, kötéllel,
Úgy kisérték fel Kassára fegyverrel, fegyverrel.
Egy icce víz, egy font kenyér Angyal Bandi számára, számára,
Harminchárom fontos vasat kezére, lábára.

A család és a rokonok kiváltságuk okán sokszor sikeresen eltussolták András ügyeit, amire szükség is volt, hiszen a zsivány továbbra is fenntartotta kapcsolatát cimboráival, bűntetteit pedig négy – akkor még vármegyében – , Borsodban, Gömörben, Abaújban és hajdúban is számon tartották.

1799-ben aztán az akkori Borsod vármegyei ítélőszék két évre elítélte. Ekkor Angyal Bandi ismét megpróbálkozott a fellebezéssel, azonban büntetését négy évre súlyosbították, s minthogy nem jelent meg önszántából a szegedi börtönben, országos körözést adtak ki ellene.

Ekkoriban már saját magát is Angyal Bandinak nevezte, hivalkodó pásztorruhákban járt, és bajszát pederve hordta. Az elfogatóparancs azt is megemlíti, hogy András négy nyelven is jól beszélt, latinul, németül, tótul és magyarul.

Halálát legendák sora övezi. Akad, aki szerint felakasztották, mások azt gondolják, kisfia halála után felhagyott a betyársággal és idősen halt meg. A valóságban azonban Angyal Bandi a kiadott körözés ellenére sem került börtönbe, és 1806-ban, kelevényben, azaz faggyúmirigy gyulladásban halt meg.

Forrás: sulinet.hu, GV Cooper History, bp16.hu

Fotók: Wikipédia, Facebook/legendák gyűjteménye,

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek