A miskolci önkormányzat képviselőtestülete jelentős horderejű döntéseket hozott csütörtöki ülésén, ahol a 26 tagú testületből 23 képviselő volt jelen.
Az ülés kezdetén Tóth-Szántai József polgármester megemlékezett a közelmúltban elhunyt kiemelkedő miskolciakról, köztük Lakatos Attiláról, a roma kisebbségi önkormányzat képviselőjéről, valamint Horváth Ernőről és Kiss Istvánról, a DVTK egykori kiváló labdarúgóiról.
Költségvetési kérdések és gazdasági vita
A legjelentősebb napirendi pont a 2024-es költségvetés harmadik negyedéves korrekciója volt. A módosítással a város költségvetésének főösszege jelentősen, 85,5 milliárd forintról 132,4 milliárd forintra emelkedett. Ez a változás élénk vitát generált a képviselők között.
Szopkó Tibor, a Momentum képviselője két bizottsági ülésen is nemmel szavazott, kifogásolva az ötmilliárdos folyószámla hitelkeretet. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy nem érkeznek meg a várt kormányzati források. Aggályosnak találta azt is, hogy a helyi adóbevételek stagnálnak, miközben a település adófizető képessége 87 százalékkal nőtt az utóbbi években.
Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte az iparűzési adóból származó 500 millió forintos többletbevételt, azonban javasolta, hogy ebből támogassák a helyi kisvállalkozókat, akik jelenleg maximális adót fizetnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Miskolcon ezer számra vannak kisvállalkozások, és ezek nagy része komoly gondokkal küzd.
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője emlékeztetett a Kriza Ákos polgármestersége alatt megvalósult beruházásokra, amelyek szerinte hozzájárultak az iparűzési adóbevételek növekedéséhez. Kiemelte azt is, hogy jelentős állami források érkeztek az önkormányzathoz.
Távhőszolgáltatási reform és lakossági terhek
A közgyűlés egyik legvitatottabb pontja a távhőszolgáltatással kapcsolatos változtatások voltak. Az EU-s irányelvek átültetése miatt 2027-ig kötelező lesz a lakásokban költségosztó és hőmennyiségmérő készülékek felszerelése. Akik ezt elmulasztják, több mint kétszeres díjemelésre számíthatnak.
Simon Gábor frakcióvezető ezt nevezte a legproblémásabb napirendi pontnak. Kifejtette, hogy bár az EU a tagállamait az energiatakarékosság felé tereli, a magyar kormány ezt a terhet az önkormányzatokra, azok pedig végül a lakosságra hárítják. Aggodalmát fejezte ki, hogy a társasházak “fejvesztve fogják keresni a szakembereket”, és bizonytalanok a 2026-os beruházás költségeivel kapcsolatban.
Móricz József, a MIHŐ stratégiai igazgatója részletesen ismertette a változtatások hátterét. Elmondta, hogy a világpiaci árakhoz képest Magyarországon még mindig olcsó a távhőszolgáltatás, és a MIHŐ számításai szerint csak kevés lakóközösségnek kell majd elvégeznie a beruházást. A társasházaknak 2024 végéig költséghatékonysági vizsgálatot kell végeztetniük, és ennek eredménye alapján dől el a beruházás szükségessége.
Intézményi fejlesztések és civil szféra támogatása
Pozitív fogadtatásra talált a Diósgyőri Bölcsőde bővítésének terve. A férőhelyek száma 28-cal nő, így összesen 122 gyermeket tudnak majd fogadni. A bővítéshez kapcsolódóan hat új munkahely is létesül az intézményben. Tóth-Szántai József polgármester külön kiemelte, hogy örülne, ha minden közgyűlésen hasonló fejlesztésekről dönthetnének.
A civil szféra támogatásaként két szervezet kap segítséget: a Marathon Egyesület évi bruttó 45 ezer forintos díjkedvezményben részesül, valamint a CineFest Egyesület is térítésmentesen használhat önkormányzati ingatlant.
Környezetvédelmi kihívások és megoldási tervek
A hulladékgazdálkodás területén több probléma is felmerült. Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk képviselője rámutatott az illegális hulladéklerakás problémájára, valamint arra, hogy sokan nem veszik igénybe a kötelező szemétszállítási szolgáltatást. A talajterhelési díjakkal kapcsolatban is felvetette, hogy több városrészben évek óta megoldatlan a szennyvízelvezetés.
Tóth-Szántai József polgármester három lépcsős megoldási tervet vázolt fel:
1. Megfelelő mennyiségű tároló kihelyezése
2. Szigorított ellenőrzés bevezetése
3. Szükség esetén az ország legszigorúbb szemetelést büntető határozatának megalkotása
A polgármester hangsúlyozta, hogy míg “az előző század az olajról szólt, az idei a vízről fog”, ezért kiemelten fognak foglalkozni a vízgazdálkodási kérdésekkel
Közlekedési fejlesztések és viták
Jelentős változás, hogy péntektől járatseriffek kezdik meg munkájukat a város tömegközlekedési eszközein. Feladatuk az utasok biztonságának garantálása és a megfelelő magatartás betartatása lesz.
A Búza téri aluljáró körül élénk vita alakult ki. A tervezett lift ügye megosztotta a képviselőket: Bajusz Gábor (Fidesz) frakcióvezető szerint az előző városvezetés idején tűnt el a lift a tervekből, míg Szarka Dénes (Jobbik) a lépcsőjáró lift lehetőségéről érdeklődött. Tóth-Szántai József polgármester ígéretet tett az ügy alapos kivizsgálására.
Személyi döntések és hivatali kérdések
Az ülésen Dr. Nagy Ákos polgármesteri biztossá történő kinevezéséről is döntöttek, valamint Dr. Ragály Tünde bizottsági tag letette esküjét. Szopkó Tibor képviselő felvetette a hivatali dolgozók elbocsátásáról szóló híreket, amire válaszul a polgármester tisztázta, hogy csak egy főosztályvezetői pozícióra kellett pályázatot kiírni.
A közgyűlés működésével kapcsolatban több képviselő, köztük Szopkó Tibor és Simon Gábor is kifogásolta a sürgősségi előterjesztések magas számát. A polgármester ígéretet tett a jövőbeni feszesebb munkarendre, hangsúlyozva, hogy “komoly városvezetés sajtóhírekkel nem, csak tényekkel foglalkozik”.
Az ülés végén a testület valamennyi napirendi pontot elfogadta, bár több esetben voltak tartózkodó és nemmel szavazó képviselők. A polgármester záró gondolataiban hangsúlyozta, hogy a járatseriffek bevezetése csak az első lépés, és további választási ígéretek teljesítése várható a közeljövőben.
Forrás és fotók: Minap
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
