A szerencsejáték egy folyamatosan fejlődő iparág, amelynek egyik nagy szelete az online piac. Ugyanakkor Magyarország is igyekszik szabályozni a szerencsejáték-piacot, offline és online egyaránt. Ebben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) honlapján fellelhető információk lehetnek segítségünkre.
Hazánkban a szerencsejáték szervezéséről az 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezik. A szerencsejáték, mint legális iparág, azért éri meg az országoknak, mert növelik az adóbevételt. Egyes európai országokban a szerencsejáték még mindig nincs legalizálva. Hazánkban viszont, sok más országhoz hasonlóan, szigorú szabályozási rendszerek vannak a szerencsejáték, mint üzlet üzemeltetéséhez. Például, Magyarországon 11 olyan kaszinó működhet, ami személyesen is látogatható, és 11 online magyar kaszinó. Utóbbiakat ráadásul csak magyarországi, hagyományos kaszinók üzemeltethetnek, de lehetnek külföldi cégekkel partnerségben is.
Fontos megjegyezni, hogy a szerencsejátékokra kivetett adókat a kormány szociális jóléti projektek finanszírozására használhatja fel, és ez szerte a kontinensen így működik.
A szerencsejáték-piac azonban nem csak a kaszinókból áll, hanem például a sportfogadásból, a kártyajátékokból, amelyek szintén fellelhetők a fizikai és az online térben. 2023-ban pedig egy fontos változás is bekövetkezett, amely az állami monopólium megszüntetésére irányult. A korábbi gyakorlat ugyanis az Európai Bíróság szerint rendszerellenes volt, azóta pedig a versenyképesebb engedélyezési eljárás érezhetőbb a gyakorlatban.
Hazánkban minden 18. életévét betöltött természetes személy vehet részt szerencsejátékban. Ez alatt értendő a kaparós sorsjegyek és a lottó feladása is, tehát aki nincs 18 éves, még egy lottószelvényt sem adhat fel. A 18. életévüket be nem töltöttek egyedül a sorsolásos játékokon (tombola) vehetnek részt.
Az online szerencsejáték piac kifehérítése, de legalábbis szürkévé tétele a legpesszimistább számítások szerint is évi 10-15 milliárd forintos többletbevételt eredményezne a magyar költségvetésnek. Az állami jellegű szervezői kör (azaz lényegében a Szerencsejáték Zrt.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyével, egyéb szervezők pedig koncessziós pályázaton való részvétel alapján megkötött koncessziós szerződéssel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott engedéllyel végezhetnek távszerencsejáték szervezői tevékenységet.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
