Hallott már a Sóstóról, mely eredetileg egy ipari célú terület volt, mára viszont nagyon fontos a természeti kinccsé vált, rengeteg madárfajnak nyújtanak költő- és pihenőhelyet, illetve menedéket? Tanösvény is van, a terület látogatható a nagyközönségnek is.
A BorsodChem Európa egyik vezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója, az 1990-es évek közepén egy jelentős környezetvédelmi kihívással szembesült. A gyártási folyamatok során keletkező nagy mennyiségű sós víz tárolására egy speciális területet hoztak létre Berente és Múcsony között, amelyet Sóstónak neveztek el. Ezen a területen három mesterséges medencét alakítottak ki, melyeket HDPE fóliával szigeteltek le, biztosítva ezzel a biztonságos és környezetbarát tárolást.
Az évek során azonban a vállalat technológiai fejlődése, különösen az üzemi sóbepárlók megépítése, jelentősen csökkentette a kibocsátott sós víz mennyiségét. Ez a változás lehetővé tette a vízkezelési folyamatok újragondolását. A kazincbarcikai székhelyű BorsodChem, a körforgásos gazdaság elveit követve, innovatív megoldást vezetett be: a sós vizeket visszavezették a vállalat saját szennyvíztisztító telepére, ahol azokat megfelelően tudták kezelni.
E technológiai fejlesztés következtében a Sóstó területe eredeti funkciójában feleslegessé vált. A vállalat ezt a helyzetet lehetőségként értékelte, és egy átfogó tervet dolgozott ki a terület újrahasznosítására. Megkezdődött a medencék felszámolása és a terület teljes átalakítása egy ambiciózus rekultivációs projekt keretében. Fontos kiemelni, hogy ezt a projektet nem külső hatósági kötelezés indította el, hanem teljes mértékben a BorsodChem saját kezdeményezése és környezettudatos stratégiájának része volt.
A rekultivációs folyamat során a BorsodChem szoros együttműködést alakított ki az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával. Ez az együttműködés kulcsfontosságú volt abban, hogy a Sóstó területe jelentős ökológiai átalakuláson menjen keresztül.
A korábban ipari célokat szolgáló terület most számos, szikes élőhelyeket kedvelő madár-, állat- és növényfaj otthonává vált, jelentősen növelve a helyi biodiverzitást.
Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója elmondta, hogy a 258 ezer négyzetméteres összterület rekultivációja és tájba illesztése során kiemelt figyelmet fordítottak a madárpopulációk védelmére és megfigyelésére. A projekt egyik legjelentősebb eleme volt, hogy a 3-as medencét és a 4-es medence egy részét, összesen 34 ezer négyzetméteren, vizes élőhellyé alakították át. Ez a terület azóta is rendszeres madártani megfigyelések helyszíne, ami nem csak tudományos szempontból értékes, de jelentősen hozzájárul a helyi ökoszisztéma gazdagításához is – már több mint száz madárfajt figyeltek meg a területen.
A sóstói vizes élőhelyek kiemelkedő fontosságúak, mivel a Sajó-völgy 200 km-es szakaszán hasonló élőhelyek nem maradtak fenn. A Sóstót különösen fontos a vonuló madarak számára, mivel ez a Kárpátokhoz legközelebb eső jelentős vizes élőhely, ahol megpihenhetnek.
Értékes fészkelő fajok közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de van itt bölömbika, piroslábú cankó, pajzsos cankó, sárszalonka, havasi partfutó, bíbic, tőkés réce és barátréce is, valamint olyan ritka fajok is felbukkannak, mint a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató és sarki partfutó. A nádasokban énekesmadarak fészkelnek, például nádirigó, foltos nádiposzáta és nádi sármány.
A projekt nem állt meg a terület puszta átalakításánál. Az Európai Unió által támogatott LIFE klímaadaptációs projekt keretében további fejlesztéseket hajtottak végre. Egy madármegfigyelő tornyot és egy tanösvényt is kialakítottak a területen, amelyek nem csak a szakemberek munkáját segítik, de a nagyközönség számára is lehetővé teszik a terület megismerését és az itt zajló természetvédelmi munka jobb megértését. Az információs táblák részletes tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek a terület ökológiai jelentőségéről és az itt megfigyelhető fajokról.
A BorsodChem a jövőben is fenn kívánja tartani a vizes élőhelyeket, és nem tervez további beavatkozásokat a területen. Ugyanakkor egy napelemparkot telepítenek majd, amely speciális, tükröződés-csökkentett napelemeket használ a biodiverzitás védelme érdekében. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködve vizsgálni fogják a napelempark madarakra és rovarokra gyakorolt hatásait is.
A Sóstó kialakítása kiváló példája annak, hogyan lehet egy korábbi ipari területet környezettudatosan átalakítani, és hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági fejlődést a természetvédelemmel. A BorsodChem kezdeményezése nem csak a helyi ökoszisztéma számára jelent nyereséget, de fontos lépés a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítása felé is.
Fotók: BorsodChem
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
