Borsod-Abaúj-Zemplén a vizsgált öt kelet-magyarországi megye közül a legnépesebb, több mint 604 ezer ember él itt, és a 2026-os választás után kilenc olyan országgyűlési képviselő került a parlamentbe, aki a megye valamelyik választókerületében indult. Ehhez képest az új kormány miniszteri és államtitkári karában meglepően kevés egyértelműen itteni kötődésű szereplőt találunk. Ha kizárólag az erős, nehezen vitatható kapcsolatokat számoljuk, akkor mindössze egyet. Ha a lazább szakmai kötődést is figyelembe vesszük, akkor kettőt.
A számok azért különösen feltűnőek, mert a szomszédos és közeli vármegyék közül több jóval kisebb lakossággal lényegesen több pozíciót szerzett. Hevesből például négy erős kötődésű kormányzati vezető azonosítható, miközben a megye lakossága 280 ezer fő, vagyis kevesebb mint fele a borsodinak. Szabolcs-Szatmár-Beregből öt, Hajdú-Biharból három ilyen szereplőt találunk.
Borsod esetében ráadásul nincs olyan miniszter a 16 tagú kormányban, akinek egyértelmű megyei kötődése lenne. A legerősebb kapcsolat Dr. Szabó-Tóth Kingaé, a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális, család- és idősügyi államtitkáráé. Miskolcon született, itt nőtt fel, szakmai pályájának meghatározó része is a városhoz kapcsolódik, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója volt. Az ő esetében tehát aligha kérdéses a borsodi kötődés.
Dr. Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért felelős államtitkára már más kategória. Állatorvosként és igazgató főállatorvosként Borsod-Abaúj-Zemplénben is dolgozott, ezért szakmailag kapcsolódik a megyéhez, de ez jóval lazább kötődés, mint Szabó-Tóth Kinga miskolci háttere. Egyértelműen borsodi helyettes államtitkárt pedig az eddig feltárt kinevezések között nem sikerült találni.
A különbséget még élesebbé teszi Szabolcs-Szatmár-Bereg. Az alig 517 ezres megye nemcsak három államtitkárt adott, hanem Gajdos László személyében minisztert is. A Nyíregyházi Állatpark korábbi vezetője az Élő Környezetért Felelős Minisztérium élére került. Mellette Barna-Szabó Tímea, Ilku Lívia és Rozinka Zsolt Illés államtitkári pozíciót kapott, Szondi Vanda pedig helyettes államtitkári kinevezést. Így Szabolcsból öt erős kötődésű szereplő került a vizsgált kormányzati körbe.
Még látványosabb Heves példája. A mindössze 280 ezer lakosú megyének nincs minisztere, viszont két államtitkára és két helyettes államtitkára is van. Dr. Bódis Péter és Kürtös László Antal államtitkár, Dr. Kőfalusi Eszter és Dr. Darvai László pedig helyettes államtitkár lett. Utóbbi kettő ráadásul egyaránt Ostoroshoz kötődik, így az alig néhány ezres település önmagában két helyettes államtitkárt ad az új kormányzati apparátusnak.
Hajdú-Bihar szintén jóval erősebb pozícióból indul. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter mellett Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő parlamenti államtitkárként került a kormányba. A nagyjából 520 ezer lakosra tehát három erős kötődésű kormányzati vezető jut.
Jász-Nagykun-Szolnok ennél szerényebben szerepel: Halmai Ferenc Tibor államtitkár kapcsolata egyértelmű, míg Sári Zsolt esetében inkább korábbi szakmai kötődésről beszélhetünk.
Ha lakosságarányosan nézzük az adatokat, még látványosabb Borsod-Abaúj-Zemplén lemaradása. Százezer lakosra mindössze 0,17 erős kötődésű kormányzati szereplő jut. Hevesben ugyanez az érték 1,43, Szabolcsban 0,97, Hajdú-Biharban 0,58. Vagyis a vizsgált öt megye közül a legnépesebb BAZ rendelkezik a leggyengébb képviselettel ebben a kormányzati körben.
Hasonló eredményt kapunk, ha az országgyűlési képviselők számához mérjük a kormányzati pozíciókat. Borsod kilenc parlamenti képviselője mellé egyetlen erős kötődésű miniszteri vagy államtitkári szereplő jut. Hevesnél ezzel szemben négy parlamenti képviselőre négy kormányzati vezető esik, Szabolcsnál pedig tíz képviselő mellé öt.
Mindez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a megye érdekei kevésbé érvényesülnek a kormányban. A miniszterek és államtitkárok feladata elvileg nem saját vármegyéjük képviselete, és egy térség politikai súlyát nem kizárólag a kormányzati kinevezések száma határozza meg. Az összehasonlítás azonban ettől még beszédes: a 604 ezres, komoly ipari, társadalmi és infrastrukturális problémákkal küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén feltűnően kevés közvetlenül hozzá kötődő embert adott az új kormányzati felsővezetésnek.
Van azonban egy fontos módszertani bizonytalanság. A miniszterek és az 55 államtitkár köre jól áttekinthető, a 124 helyettes államtitkár kinevezése azonban hosszabb idő alatt, minisztériumonként történt, ezért elképzelhető, hogy további borsodi kötődésű vezetők is vannak közöttük. A parlamenti bizottsági tisztségeket, valamint a kormány- és miniszteri biztosokat összeállításunk szintén nem számolta.
A jelenleg rendelkezésre álló adatokból azonban így is egyértelmű kép rajzolódik ki: lakosságához és parlamenti képviseletéhez mérten Borsod-Abaúj-Zemplén jóval kevesebb magas rangú kormányzati szereplőt adott, mint a térség több más megyéje. A legélesebb kontrasztot pedig éppen Heves mutatja: feleannyi lakosból négyszer annyi erős kötődésű kormányzati tisztségviselő került ki.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
